Enged a fagy, eloszlik a köd,
száraz ágakon szél szalad.
Eresz csordul, bomlik a föld,
zöld vetés sajdul a hó alatt.
Rügy kipattanva a fényre tör.
Nyújtóznak ágak is Nap felé,
sóhaj hallatszik a rét felől,
mintha a színeket keltené…
Tavasz bont lassan egy új csodát,
életre kelnek a holt hegyek.
Maholnap érzed az út porát,
ha szellő szór szemedbe permetet.
Esőtől duzzadnak friss magok,
zsákokkal hozzák a meleget,
meglepnek bennünket víg napok
Sándor jő, József, és Benedek…
6 hozzászólás
A fagyos, ködös január után, nagyon jólesett Tavaszköszöntődet olvasni, kedves Barna.
Szépen bontod a tavaszt, a csodát, ahogy az lenni szokott, egy pillanatra már az illatát is éreztem. Reméljük, Sándor, József, Benedek meghozza a szépséges tavaszt…
Üdvözlettel
Ida
Kedves Barna!
Talán még korai… de jól esett olvasni ilyen hideg idő és nagy havazás után, s mindenki várja a csodálatos tavaszt. Naponta egyre tovább lesz világos, melegebbek a napok, s mindenki azt várja, hogy zöldüljön a mező, virágok nyíljanak, s akkor a lelkünk is nyugodtabb lesz. Minden évszakban van némi szépség, de a tavasz, a kellemesen melegedő napok pótolhatatlanok.
Örömmel olvastam tavaszváró versedet
szeretettel: Kata
Köszönömszépen, hogy olvastátoka versem, kedves Kata, és Ida. Üdvözletem:B:)
Sajnos még itt a tél kedves Barny!
Hadd tombolja ki magát, ne hogy márciusban jusson eszébe, mert oda lesz a zsák meleg:)))
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Barna!
Ez olyan frissen lüktető, mint a felébredő tavaszi szél! A hétvégén hallottam a sóhajt a rét felől! 🙂
Gratulálok és köszönöm az élményt!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ica, és YLEN! nNagyon köszönöm, hogy olvastzátok a verset. Örülök a tetszéseteknek. Talán előbb-utóbb már ideér a Tavasz 🙂