Taste of shape

It hurts so much, This thing is pain,
Do you feel the same? I feel in my vein.
My chest is so heavy, i can't breath,
I hear nothing, down the ocean's deep.

Stroking your face slowly and grab your neck,
open your eyes, those toxic ones, I'm so mad:
I want to touch i want to kiss your lips,
We're connected, cant leave this seductive trip.

Moments later i felt raging fire inside,
I thought it's all over, i'm out of time.
Had no power, my brain could do nothing,
The thought of losing you, that was coming.

Imagine an island in the middle of the sea,
What should i do now? Shout loud, scream!
it's okay, i'm relaxed again – someone's waking up,
it's just the usual pain -said my brain- so make it stop!

Alright – i said -, just live this moment in leisurly love.
That was the jiff i stared at you again, i needed a hug.
Everything's okay – i thought – then i glanced down your face,
every part of you begged me to kiss you that place.

You can guess the rest,
your eyes were singing just one song only:
,,Let's talk not too much
grab on my waist and put that body on me."

We went crazy again, i wanted to tear you apart,
Slowly your mouth burnt my soul, body and heart.
The touch of your skin is something holy, indescribable,
Kiss me darling and whisper i love you, i'm now bribable.

I don't know what's happening inside me,
but i don't care anymore, hell no.
There is just one little thing implided:
I'm in love with you my Moon, te amo.

A forma íze

Annyira fáj, Ez a fájdalom,
ez van benned is? Ereimben érzem.
Mellkasom oly nehéz, nem kapok levegőt,
Nem hallok semmit, mint az óceán mélyén.

Lassan simítva arcod és megragadva nyakad;
kinyitod a szemed, azokat a mérgezőket, beleőrülök:
érinteni, csókolni akarom ajkaid,
összeköttettünk, nem hagyhatom el ezt a 'csábító utazást'.

Pillanatokkal később tomboló tüzet éreztem belül,
azt hittem mindennek vége, kifogytam az időből.
Nem volt erőm, az agyam mit sem tehetett,
elvesztésed gondolata, az következett.

Képzelj el egy szigetet a tenger közepén,
mit kéne most tennem? Üvölts nagyot, sikíts!
Rendben, nyugodt vagyok megint – valaki ébredezik,
Ez csak a szokott fájdalom -mondta agyam -, úgyhogy hagyd abba!

Rendben – feleltem – csak hagyjuk meg e pillanatot kényelmes szerelemben.
Ez volt a pillanat, mikor újra bámultalak, egy ölelésre volt szükségem.
Minden rendben – gondoltam -, majd végignéztem arcodon,
minden részed epekedett, hogy csókoljam meg ott.

A többit kitalálhatod,
szemeid egy dalt énekeltek csak:
,, Ne beszélj(ünk) túl sokat,
ragadd meg derekam és vesd rám magad."

Újra megőrültünk, szét akartalak tépni,
Lassan a szád felégette lelkem, testem, szívem.
Bőröd érintése valami mennyei, leírhatatlan,
csókolj meg édes és suttogd, hogy szeretsz, most (így) megvesztegethető vagyok.

Nem tudom, mi történik bennem,
de többé nem is érdekel, ó, nem!
Csak egy dolog bújik mindez mögött:
Szerelembe estem veled Holdam, szeretlek!