Álmot szőttem gyönge ködhálóból.
Látod, ring még a hajnal levében.
Harmatcseppekkel fölékesítve,
tündércsodaként lebeg a szélben.
Megrezdül olykor, ha szívem dobban,
ellopott, örök pillanatokban,
s megragad ősi, nagy titkokat,
miket lelkünk csak vakon tapogat.
Ne bántsd a harmatcseppeket, kérlek!
Engedd elillanni a fény felé!
Mit életre hívott a szép hajnal,
ne legyen az a sötét éjjelé.
Talán álmomat szakítod – téped,
ha botor lábad épp arra téved,
s kezeddel utat törsz ágak között,
hol az imént egy csoda gyöngyözött.
Reményből épített sóhajvilág.
Ne tépd el szálát, ne öld meg álmom!
Mit könnyedén lerombol két kezed,
nekem a legszentebb e világon.
S már csak benne létezem én magam,
ki e széles világban hontalan.
Oda fut lelkem, ha bántják – űzik,
… hová a remény szálai fűzik.
17 hozzászólás
A természet egy biztos menedék kedves Laca, én is így érzem!
Szeretettel gratuulálok szép versedhez: Ica
Kedves Ilona!
Örömmel láttalak versemnél, köszönöm, hogy olvastál. Akkor egyet értünk (egyet érzünk). 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Sas! Jól értem? Reményből építeni belső menedéket? Nem önámítás ez? Akár igan, akár nem, a vers tetszik, mert nagyon klassz! Batáti üdvözlettel: én
Kedves Bödön!
Hát, igen, valahogy úgy. S igen, meglehet, ez önámítás. De van, amikor már a reményen kívül egyéb nem marad. Akkor már csak az marad végső menedékként. Azonban úgy tűnik bevált. Még itt vagyok. 🙂
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves László!
Versed a formázott külalakkal nagyon tetszik, szép rímekkel készült, azonban itt-ott azokon még lehet szebbé tenni. Tartalmát költői szavakkal alkottad végül reményt keltővé.
Megérdemli az ötös csillagokat, azonban azt én évekkel előtte abbahagytam, mivel használatát leszavazták.
Annak értékét azonban fogadd tőlem, szeretettel gratulálok!
Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szavaidat versem nevében is, aki egyik első tudatos alkotásom volt, a sok ösztönvers után. Jó pár éve született, talán megérdemelné a feljavítást.
Örültem látogatásodnak, s köszönöm az 5 csillaggal felérő értékelést. 🙂
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves László!
Még egy egyszerű tanács: Amikor nem új, hanem egy korábbi anyagot (
Kedves László!
Még egy egyszerű tanács: Amikor nem új, hanem egy korábbi anyagot (verset vagy prózát) teszel föl, akkor alatta a Megjegyzésben, vagy a végén írd jelezheted az eredeti, korábbi dátumot.
Kata
Kedves Kata!
Tökéletesen igazad van, megfogadom tanácsodat. 🙂
Köszönettel: Laca
Nagyon tetszik szépséges lírai alkotásod. Gratulálok:b☺
Kedves Barna!
Örülök, hogy látom lábnyomaidat. Köszönöm, hogy benéztél. 🙂
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Eagle!
A versed éteri. Nem találtam rá jobb szót, kifejezést. S miközben emlékeztetőként utánakerstem az éter szó jelentésének,
egy ismerősen csengő szóra találtam, ami az éter szót heleyttesítheti.
S ez, az égle, melynek jelentménye: a világegyetemet kitöltő anyagi közeg, vagyis az éter.
Némi hasonlúságot véltem felfedezni a neved, és az ötödik elem között. (Akasa)
S innen már csak egy gondolatnyi ugrás, amit a Wikipédiából idézek:
"Nomen est omen [ejtsd: nómen eszt ómen] – latin kifejezés. Szó szerinti fordításban: „A név előjel”, „A név jósjel”. Jelentése: „Nevében a sorsa.” „A név elárulja viselőjét.” „A név maga az ember”. Azaz a név beszédes, (gyakran intő, figyelmeztető jel,) amely elárulja viselője fő tulajdonságát, a „neki megírt sorsot”."
Így válassz Te nevet, 😉 Szépmezőszárnya!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Hát, … feladtad a leckét ezzel a hozzászólással (is). Utánajárásod, elemzésed, gondolatfűzésed egyedien zavarba ejtő, még ennyi ismeretség után is.
A végeredmény: "Szépmezőszárnya". Köszönöm szépen ajándékodat!
Szeretettel: Laca 🙂
Fenomenális! Ennyi, nem tudok mást mondani. Zörögnek a szavaim, de minek….Edit
Kedves Edit!
Olvasom verseidet; a te szavaid sok mindent csinálnak (lágyan dalolnak, búsan búgnak, széthúzzák a függönyt, növelik a csöndet, űzik az álmot, stb), de biztos, hogy nem zörögnek.
Köszönöm, hogy olvastál, s köszönöm kedves szavaidat.
Szeretettel: Laca 🙂
Gyönyörű vers!!!! Gratulálok!
Kedves Suzanne!
Nagyon szépen köszönöm! 🙂
Szeretettel üdvözöllek.