Az éter hullámain ringatózva, egy érdekes eszmecserére figyeltem fel, melyben Bill Gates azon ötletét boncolgatták, miszerint a robotokat is meg kellene adóztatni, ha egyenjogúságot szeretnénk minden szinten.
Átgondolván a dolgokat úgy érzem, ebben van némi igazság, hiszen jelenleg a robotok csak robotolnak, míg az emberek nem csak robotolnak(tisztelet a kivételnek), hanem adót is fizetnek, ami egy szempontból kiváltság, ám egyébként hátrányt jelent az okos gépezetekkel szemben.
Hiába na, okos ez a Bill gyerek, kár hogy nem lett politikus!
De azért nem kell csüggedni, mert hála az egeknek van ezekből bőven, és bizonyára akadnak majd olyanok is, akik nyélbe ütik ezen ötlet gyakorlatba léptetését.
Hiszen az adózónában rejtőzik a politikai közösségek fő pénzforrása, ami nélkül sajnos még a kivételeknek is robotolnia kellene, ezért szükség van minden kis bevételre.
Igaz, így első látásra nem olyan egyszerű a kivételezés, mivel a robotok egyelőre csak gépek, személyazonosság, lakhely nuku, emiatt például nehéz lenne egy kissé személyi jövedelemadót rájuk kiróni.
De szerintem ez nem nagy gond, hisz a rengeteg adóféleség közül valamelyiket csak a nyakukba varrhatják majd idővel.
Az már más káposzta, hogy miként hajtsák be rajtuk, ha nem fizetnek, és mi lesz ha semmiképp nem akarózik nekik fizetni.
Megtörténhet például, hogy inkább éhségsztrájkba kezdenek, mintsem robotadót fizessenek(ehhez minden adófizetőnek joga van), de kérdem én, ki győzi majd kivárni míg gyomruk korogni kezd?
Szóval akadnak ilyen apróságok, de bizonyára mind megoldhatók, csak olyan szakemberekre van szükség, akik egyszerűen csak ígérgetéssel képesek nem csak robotokat, embereket, hanem még egy nimfomániás elefántot is kielégíteni.
Nem tudom hogyan született Gates ezen ötlete, ám azt tudom, hogy amint meghallottam, azonnal az én fejemben is megfogant néhány ötletecske.
Mivel egyelőre úgy érzem a vizeletemről, hogy a robotok megadózására nem kerül sor a közeli jövőben, gondoltam megpróbálhatnám most melegében robottá nyilvánítani magam.
Ez ma már nem olyan nagy kunc, ha férfi vagyok, de nő akarok lenni, az lehetek, csak kiállok mell-döngetve a világ elé, és minden cécó nélkül azzá nyilvánítom magam. Ezt meg mindenki akarva-akaratlan el kell fogadja, anélkül hogy bárki felülvizsgálná fegyvertáram golyóbisait.
Ez elven hát robot is lehetek, adómentességet élvezve, hisz senkinek semmi köze ahhoz, hogy ki vagy mi lakozik bennem, ez ugyanis magánügy a teringettét nekije!
Azért mielőtt belevágnék, egyszer megpróbálok az adóhivatalnál puhatolózni ez ügyben, mert félek nehogy dupla személyiséggel rendelkező egyénnek nyilvánítsanak, oszt duplán megadóztassanak.
Habár az emilyen megduplázódott személyek általában adókedvezményben részesülnek, sőt még egy személyiség-összevonó szanatóriumba is ingyen jegyet, meg párnákkal bélelt szobácskát kaphatnak. Ott úgy tudom nem szabad robotolni, de lehet ám robotosdit játszani!
Szóval mindenképp lenne némi előnyöm, ha nem is mentenének fel az adózás alól, de megszabadulhatnék egy időre legalább a mindennapi robottól, sőt és páné újabbnál-újabb ötletekkel játszadozhatnék kedvemre!
11 hozzászólás
Kedves István!
Köszönöm ezt a pár percnyi derültséget. Billnek meg köszönjük meg az ötletezést. De aztán a jövőben nehogy rácsodálkozzunk valami nagy-nagy elborzadással, amikor a nyerő ötletek, megfoganván, megszülik az új valóságokat. Ha a robotok idővel adóterhet kezdenének jelenteni a tulajdonosaiknak-üzemeltetőiknek, még a végén mindenki visszatérne az évezredeken át jól bevált hivatásos igáslóhoz: az emberhez. Csak az lenne a bökkenő, hogy az ember, akit szépen mindenhonnan kiszorítanak lassan a robotok, már-már ott tart, hogy elfelejtse, hogyan is kell robotolni.
Jó kis jegyzet, üdvözlöm.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Én úgy látom, hogy az emberek eléggé sablonos, robotszerű életmódot folytatnak, legalábbis java-része.
A robotok mellet is kell ám az emberi robot, ezért nem hinném, hogy valaha is teljesen kiiktatják őket. Habár ki tudja mit hoz a jövő! Köszi! Üdv. István
Kedves István!
Ugye nem baj, hogy végig röhögtem az egészet? 🙂 Előbb ecseteled ezen ötletekből fakadó előnyöket, azután, természetesen, ráéreztél a buktatóira is… S így bonyolítja az ember a saját életét, hogy a végén már maga is megbánja, csak az a baj, hogy nincs visszaút, csak az előre, mert az, hogy elrontottunk valamit, az már presztízs vesztesség, és dehogyis ismerjük be, jaj dehogy, inkább hulljon a férgese. Mondanám, hogy ne adj ötleteket… de azt hiszem abból nincs is hiány, a beismerésből annál inkább. 🙂 Nagyon élveztem és jól szórakoztam (bár lehet, egyenes adásban nem ilyen szórakoztató).
Szeretettel
Ida
Ugyan már kedves Ida, a derű a hosszú élet egyik alapfeltétele, mármint az embereknél, mert a robotoknál más kritériumok szabják meg az élettartamot. Mi meg emberek vagyunk egyelőre, szabad sőt kell, hogy nevessünk, még ha a sírás is kerülget néhanapján. Szeretettel: István
Kedves István!
Jól esett ez a kis nevetés. Szeretem olvasni a való életből merített,humoros elmélkedéseidet. Csak nehogy az adókat kirovó személyek némely ötletedet komolyan vegyék!:)
Szeretettel
Matild
Köszönöm kedves Matild, és ne félj mert igyekszem csakis hasznavehetetlen ötleteket közzé tenni.
Szeretettel: István
Kedves István!
Az ebadót se az ebek fizetik…
Még nem volt olyan ötlet, amit ne váltottak volna valóra – ha valakinek az szolgálta az érdekeit. 🙂
Jókat kuncogtam!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen!
Bizonyára a robotadót sem a robotok fizetik majd, ha valaha életbe lép. De olyan ötletet, ami pénzt hoz az államkasszába általában nem vetik meg.
Köszi! Szeretettel: István
Kedves István!
Előbb-utóbb bizony – valamilyen formában – a gépek által megtermelt javak értékének egy részét vissza kell osztani az embereknek, hogy legyen vásárlóerő a javak értékesítéséhez.
Hogy ezt hogyan fogják hívni? Lehet, hogy eltaláltad, és pont robotadó lesz a neve.
Bill Gates is izgulhat, hogy ha a robotika kiszorítja az embereket a jövedelem munkával való megszerzéséből, akkor ki vásárolja meg az ő termékeit, részvényeit…
Mindezt sok humorral, élvezetesen írtad meg. 🙂
Judit
Az jó kérdés kedves Judit, hogy ki vásárol majd, de bizonyára nem robotok lesznek azok. Talán a nyögdíjasok megtehetik, ha lesz robotos utánpótlás, ha meg nem, akkor már csak a Jóisten tudja, hogyan lesz. Szeretettel: István
Kíváncsi vagyok arra, hogy a robotot robot hogyan adóztatja meg és a robotellenőr hogyan ellenérzi a robot adóját, valamint a robot adóalany vajon milyen ,,szépeket" fog mondani az adóját behajtani akaró adószedő robotnak? Csak ennyi. Jól szórakoztam az írásodon. Köszönettel:
Pecás