Rádiójeleket küld nekem az éter.
Recsegős üzenet, még lehet az is
hogy kódoltan egy szerelem ér el.
Vallomás, furcsa világok nyelvén,
tulipán, vagy szőlő jelként
képüzenetbe csomagolva.
Koppan az agyban, mosolyogva,
átalakítom. Tudatom érzi,
hogy már jártam én is
rég, eme "távoli" bolygón.
Nincs is annyira messze,
pár fényévnyi csupán térben-időben.
Mint tudjuk, és hisszük is oly jól
a szerelem, még mindig időtlen.
2 hozzászólás
Valóban kedves Barna, a szerelem időtlen, bárhol rád mosolyoghat!
Szeretettel gratulálok: Ica
Osztom Ilona véleményét; a szerelem időtlen. Ragyogóra sikerült ez a gondolatsor, Barna. Gratulálok!
Üdv: Laca