Hold, láncokat
csörget vakon,
jégen játszik,
a bizalom,
sápadt arca,
csupa redő,
szemeiben
fakó jövő.
Ténfereg
egy hópihe,
keze-lába
"piliszke",
fehér arcán,
fájdalom,
olvadása,
szánalom.
Hold, láncokat
csörget vakon,
jégen játszik,
a bizalom,
sápadt arca,
csupa redő,
szemeiben
fakó jövő.
Ténfereg
egy hópihe,
keze-lába
"piliszke",
fehér arcán,
fájdalom,
olvadása,
szánalom.
6 hozzászólás
Szia Editke!
Játékos, kedves vers ez. Nem túl vidám, de mégis jól esett olvasni.
Szeretettel tettem:
Ildikó
Köszönöm, Ildikó !
A vidámság és a fájdalmat ötvözted a versedben kedves Edit…sikerült.
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm, Ica !
Alapesetben szeretem az ilyen rövid sorokat.De itt hiányt érzek emiatt a tömörség miatt.A vége is mintha befejezetlen lenne.Persze lehet pontosan ez a lényegi elem:a befejezendőség sugallmazása.
Köszönöm, szépen.