(Piazzolla's Oblivion)
Mint amikor a húr rezdül
és ahangja a semmibe halkul
de csendje
feléd kiált
énekese érzéki hagján felcsendül
ez a tangó ami tefeléd száll
megrendít és
megtalál
miközben
háttérben magassággal mélységgel zeng
érted is
az ének
egy fuvola szól és peng
egy spanyol gitár
ami
érted is szenvedéllyel
lüktet
karjaid csak kitárod s hogy
átöleljen
az amásik akitől várod
hogy a parketten át
a tangót veled járja hogy
majd
lábadközé lépve
lüktessen veled ebben a varázslatos
tavaszi éjszakában
amikor dobog érted a vágy
és szakad
a hóó