Vitorládat felhúztad,
már elindult a hajó,
szél sodor, nincs visszaút.
A hullámok csapkodnak,
dobálja a hajót, de
állni kell most a vihart!
Kormánykerék kezedben,
irányítsd messzemenő
vizekre, és arra menj
amerre vágysz, meg sem állj!
Majd beérsz a finisbe,
s ha kikötsz egyszer végre,
horgonyod leengeded,
s a mólón már csak sétálsz,
fürdőzöl majd a fényben.
Mólón
By Deák Éva
6 hozzászólás
Kedves Évi!
A neheze után jön a mólón a kikapcsolódás.
Szépen vezetett versedhez szeretettel gratulálok: Ica
Évike, talán valakinek ez volt kedvére, s mikor elérte célját már neki semmik
de semmi más nem kellett.
Szép versedet szeretettel olvastam: Kata
Kedves Icu! Köszönöm kedves látogatásod. Éva
Kata! Megismertem egy fiatal tehetséget, de bátortalan nagyon. Ide is biztattam lépjen be. Neki írtam ezeket a sorokat. Puszi Éva
Kedves Éva.
A szavaiddal megfestett gondolatképekben sok minden ott rejtőzik még. Nem csak az általad megismert fiatal tehetségnek szánt bíztatás. Gratulálok
Üdvözettel Gyula
Köszönöm a látogatást és az értő szavakat. Éva