Lovam hátára fordítva ülök.
Megcirógatom, aztán ráütök.
Keszeg tompora ijedten remeg.
Milyen furcsa, hogy senki sem szeret.
Léptetnék, de a vén gebe csak áll.
Pókos lábával egyre csak kapál.
Sörénye lángra kap, szeme kigyúl.
– Talán, ha leszállna, kegyelmes úr?!