Rablás Cipruszka városban – befejező rész

Utószó – avagy mi történt a városban a nagy ünnepség után? Milyen esemény lebonyolítását szervezte meg Pipacs Paulina?
Tóbiás és Stikli valóban megjavult, bár Stikli időnként még szeret süteménydíszeket csenni.

E pazar ünnepi vigalom után mindenki elégedetten tért haza. Tóbiás és Stikli kapott a városban egy kis szobácskát, ezentúl onnan jártak a munkahelyükre. A város lakói megszerették őket. El is felejtették, hogy valamikor kifosztott néhány üzletet a városkájukban. Tóbiás süteményei olyan finomak és szépek voltak, hogy aki betért Gerzson úr cukrászdájába, semmi pénzért ki nem hagyta volna azt, hogy megkóstolja zamatos sütijét.
Boldi boltos forgalma megnőtt, amióta Stikli a mutatványával elkápráztatta a betérő vevőket. Virgoncka sem haragudott már Stiklire azért, hogy leharapta az őt ábrázoló tortadísz fejét. Délután együtt rohangáltak, ugrabugráltak a városszéli dombon, barátok lettek. Vasárnaponként Stikli Manfréd úr mozdonyán utazott, és nyomta, nyomta az indulást jelző kürtöt. Manfréd úr készíttetett egy szép egyenruhát Picula úrral és egy sapkát Kapor úrral Stikli számára, aki boldogan viselte új egyenruháját.

Pipacs Paulina lefestette Tóbiást. Először úgy, mint pocakos zsiványt, utána pedig, mint fess cukrászt, aki boldogan feszített fehér cukrászruhájában és sipkájában.
A város lakói boldogan és békességben éltek. Radó rendőrnek is elégedetten sétált a városban, mert nem igazán volt dolga. Bernát úr szorgalmasan faragta verseit. Annika pedig egyre ügyesebben zongorázott és gyakran hívták más városokba fellépni, ahová Ambrózia kisasszony és Ambrus úr kísérte el. Ambrus úr pár hónap múlva eljegyezte Ambróziát.
Ircsike, a minden lében kanál titkárnő nagyon boldog volt, mert megkérte a kezét Puha polgármester. Innentől kezdve egy méterrel a föld felett járt. Teljesült a vágya. Felesége lehet egy nagyszerű embernek, akit már titokban régóta szeretett. (Titokban? Ezt csak ő gondolta, hogy titokban, mert az egész város tudta, hogy rajong a polgármesterért.)
A kiváló ízlésű Pipacs Paulina az esküvőre óriási ünnepséget szervezett. Kapor és Picula úrral terveztette meg az esküvői öltözékeket. A menyasszony álomszép ruháját Kapor úr egy csodás kalapkölteménnyel egészítette ki.
Az esküvőre a város lakói is meghívást kaptak. Ircsike és Puha úr a Főtéren mondták kis a boldogító igent. Nászajándékba Pipacs Paulina festett egy képet, amin Ircsike áhítatosan nézi az ő imádott polgármesterét. Bernát úr egy verset fabrikált e jeles eseményre.
Természetesen Gerzson úr cukrászdájában sütötték az esküvői az emeletes tortát, és a süteményeket. Tóbiás ugyancsak kitett magáért. Csodálatos tortát alkotott, a tetején az ifjú párral. Stikli nagyon nézte a marcipánból készült figurát, de Tóbiás résen volt, így a majmocska nem tudta lecsenni, megenni a tortadíszt.
Fáni néni nem mindennapi esküvői fánkokat kreált. És az ízük…- elmondhatatlanul pompás volt. Mindenki dicsérte Tóbiás és Gerzson úr süteményremekeit, Fáni néni fejedelmi fánkjait.
Pocak úr is kirukkolt egy különleges menyasszonykaláccsal, amit két mézeskalács bábbal díszített. Stikli ezt is árgus szemekkel nézte. Javában tartott a nagy eszem-iszom, amikor Stikli kihasználta az alkalmat, és amikor nem figyeltek rá, lekapta a két mézeskalács figurát. Ircsike és Puha úr csak nevetett rajta. Sőt, a tortán lévő marcipánfigurát is a majomnak adták, aki boldogan tömte magába az édességet.

Vidáman és boldogan éltek tovább Cipruszka város lakói.
Pszt! Megsúgom, hogy Tóbiás egészen belegabalyodott Pipacs Paulinába. Talán egy nap összeszedi minden bátorságát, és megkéri a kiváló ízlésű festőnő kezét.