Kiloccsant a félig telt pohár.
Nehéz, göcsörtös a gondolat,
borzongok, mint útszéli akác.
Csendem mellé leheveredek,
porból lettem a por temet el.
Porból lettem
By oroszlánBy oroszlánBy oroszlánBy oroszlánKiloccsant a félig telt pohár.
Nehéz, göcsörtös a gondolat,
borzongok, mint útszéli akác.
Csendem mellé leheveredek,
porból lettem a por temet el.
6 hozzászólás
Kedves Icu!
Különösen ez a két sor tetszik: "borzongok, mint útszéli akác.
Csenden mellé leheveredek,"
Szeretettel: Kati
Köszönöm kedves Kati!
Szeretettel: Ica
Drága Ica!
Mennyivel jobban hangzik így, szépen megkomponálva…
A Te tolladból olyan, mintha a szelek suttognák a fülembe.
Szépséges!
Szeretettel,
Ida
Drága Ida!
Lehangoló lehet, ha az elmúlásra gondolunk, de hozzánk tartozik amíg el nem jön az utolsó…
Szeretettel ölellek: Ica
Kedves Ica! Nagyszerű vers! Már a címe is találó! Valóban nehéz, "göcsörtös" gondolat, – ahogy írod! Sok szeretettel gratulálok újabb szép, elgondolkodtató alkotásodhoz! én
Kedves Laci!
Köszönöm megtisztelő figyelmed, gratulációdat!
Szeretettel üdvözöllek: Ica