Itt lépked felettünk.
Megvillan néha
parányi bokája.
Libbenő hajába
befonja magát
a szászerka szél.
Levegőt kóstolgat,
tetszhalott bokrokat
élesztget újjá
a sok kis levél.
Boldog is lehetnék,
hogyha egy fa lennék
vagy mocorgó bogár
a ritkás füvön.
Boldog is lennék,
ha nem ember lennék,
ha nem tudnám, mindez
csak múló öröm.
Március
By szilkati
6 hozzászólás
Nagyon szép vers! Szép estét kívánok! 🙂
Kedves Zsuzsa!
Örülök, hogy elolvastad. Neked is szép estét!
Üdv: Kati
Kedves Katika!
Kedves és jó tavaszi verset írtál. Március már nemsokára langyos meleg lesz.
Ez a Te versed egyszerű versforma, négy-öt szótagból álló verset koaíbeli
elődeink is gyakran használták. Erre lehet azt mondani, hogy egyszerű, de
nagyszerű!
Sikeres versedet szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen a verset méltató szavaidat.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Remek a versed!
Mindig meglepsz egy számomra ismeretlen szóval, kifejezéssel "szászerka"…gondolom bolondos…
Kíváncsivá tettél milyen tájszólás?
Szépeéges a mi anyanyelvünk!
Szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Ica!
Köszönöm, hogy elolvastad. A szászerka szó összekuszálódott dolgot jelent, Pl. szászerka haj
Én az Alföldön hallottam, mostoha nagyanyámtól.
Szeretettel: Kati