14. Novellák, történetek, gondolatok, életemből merítve

LAKODALOM (Időmértékes vers)
2015. január 22

Esküvőre készül egy szép leány,
nyoszolyó lánya lesz fél világ…
Kozmetikus készíti orcáját
haját fényezik, fodrozzák.
Sóhajtva könnyezik anyuka,
ó, ne siras_distinctd, hagyd abba.

Örülj, mert leányod most boldog,
emlékszel-e még, neked milyen volt?
Nem csak ti készültök e nagy napra,
a fél utca vár a kalandra!
Menyasszony csipke-álom ruhája,
vőlegényé, mint korabeli huszáré…

zsebében csipke keszkenő,
piros rózsaszálat tűz mellé.
Leendő pár még külön áll egymástól,
majd a templomban találkoznak.
Épp most járt le a homokóra,
készülni kell sietve templomba…

udvarban vendégek sorfalat állnak,
hegedűjét prímás kezdi pengetni,
templomba leányát büszke apa vezeti.
Menyasszony fején hófehér koszorú ragyog
hosszú csipkefátyol kúszik utána,
kíséri koszorúslányok hada

égszínkék fodros csipkeruhájuk,
mint réten pompáznak tarka virágok,
két oldalról a fátyolra vigyáznak.
Menyasszony édesanyja törli könnyét
összegyűltek szívében az emlékek…
Megszólal a templomi orgona,

ünneplőbe öltözött menet halad előre,
apa átadja leányát a vőlegénynek,
ketten egymás mellé lépkednek.
Arcukon boldogság pírja ragyog,
szorosan egymáshoz simulnak,
a kezük összeér titokban.

Amikor a gyűrűt ujjukra húzzák,
boldog csókkal köszöntik egymást.
Lélekben már összetartoznak,
hűséget esküdtek egymásnak.
Ki tudná azt most megjósolni,
boldog párra milyen napok virradnak?

A homokóra pontosan számlálja a napokat,
boldogság kísérje útjukat.
**-..-**

FORINTUNK
Beke Károly írta, de jó, ha tudjuk.
A Forint születésnapját ünnepeljük augusztus 1-én,
ez akkor vasárnapra esett.
1946. augusztus elsején vezették be hazánkban a forintot hivatalos fizetőeszközként, azóta sok különböző bankjegyet és érmét kellett megszoknunk. Bár egyelőre nincs terítéken hazánk csatlakozása az euró-övezethez, de az meglepő lenne, ha megélné a százéves kort az új magyar forint.
Nem a jelenlegi az első magyar forint, hiszen Károly Róbert már az 1300-as években aranyforintot veretett. Az elmúlt évtizedekben néhány érme és bankjegy kikopott a forgalomból, a helyükre mások jöttek, ma például már nincs fillérünk, van viszont helyette például húsz-ezresünk.

1945-46-os hiperinflációt követően vezették be hazánkban ismét a forintot hivatalos fizetőeszközként, ugyanis a pengő annyira elértéktelenedett, hogy nem volt érdemes használni a nagy címleteket. Az átváltáskor egy forint 400 kvadrillió pengőt ért, (29 darab nulla a négyes után) ez is jól jelzi az átváltás szükségességét. A közelmúltban egyébként az amerikai CNBC tévécsatorna készített egy összeállítást a világ legnagyobb hiperinflációiról, melyből kiderült, hogy ezen a téren a mai napig világbajnokok vagyunk. 1946-ban a forint bevezetése előtt egyetlen hónap alatt 13,6 billió százalékos volt a pénzromlás hazánkban.
A forint kibocsátásakor még arany-alapú pénz volt. 1 forint 0,0757575 gramm aranyat ért, 1 kiló arany 13 210 forintnak felelt meg. A forint váltópénze a fillér lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban. A forint aranyfedezete 1982-ben megszűnt. Az aranyfedezet hátterét kezdetben az úgynevezett aranyvonattal 1946. augusztus 6-án nyugatról hazahozott mintegy 30 tonnányi jegybanki aranykészlet adta.
Bár az új valuta elvben aranyalapú volt, forgalmi aranypénzt nem vertek. Az aranyvonattal még a Szálasi-kormány próbálta a szovjetek elől nyugatra menekíteni az ország értékeit a háború utolsó évében, többek között aranykészletét, azonban az amerikaiak lefoglalták a szerelvényt és hadizsákmánynak minősítették azt.
A vonaton szereplő műkincsek és értékek egy része tárgyalások után került vissza, 1946-ban ide, Magyarországra.
Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20, 50, 100, 1000 forint) egészen 1989-ig verték. Az infláció miatt a rendszer-változásra a kétfilléres szinte teljesen kikopott a használatból, de hivatalosan az is 1990-ig volt fizetőeszköz. A rendszerváltozást követően a teljes forintsort lecserélték jelképesen az új idők szimbólumaként. Erre azért is szükség volt, mert megváltozott hazánk címere is, így mindenképpen új bankjegyeket és érméket kellett volna készíteni, akkor pedig már a külsőt is megújították.
A filléreket 1999-ig fokozatosan vonták ki a forgalomból. Az első bicolor (kétfajta fémből készült) érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták az addigi 200 forintos érmét, melynek 1992-es évfolyama máig legendás, ugyanis a hírek szerint "túl sok" ezüstöt tartalmazott, ezért többet ért kétszáz forintnál.
A 92-es kétszázasokat gyűjtők és ötvösök ma is jóval névérték felett vásárolják meg. 2008. március 1-én kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak.
A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól a kormány törvényt hozott. A máig utolsó pénzcsere 2009 nyarán történt, amikor az addigi papír kétszáz forintost felváltotta a jelenleg használatos bicolor érme.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm.
Érdekesség, hogy a horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkoló-automaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.
Ez a magyar leleményességre utal, hiszen két kuna jelenleg nagyjából hetven forintot ér a pénzváltóknál.
A forint 2008 februárja óta rugalmas árfolyamrendszerben, szabadon lebeg, ez a korábbi sávos rendszert váltotta fel.
A sávos rendszer megakadályozta a forint nominális felértékelődését, fontos eszközétől fosztva meg a Magyar Nemzeti Bankot az infláció elleni küzdelemben.
A döntéshozók ezért léptek vissza egy az euró bevezetésétől távolabbi, de a monetáris politikát nem zavaró rendszerhez, amelyet egyébként a régió más államai ekkor már sok éve alkalmaztak. Meddig marad meg a forintunk?
Az elmúlt években több céldátum is létezett az euró bevezetését illetően, a legelső tervek szerint 2007-re kellett volna lecserélnünk a forint a közös valutára. A jelenlegi kormány óvatosan kezeli a kérdést, hiszen egyelőre nem határozott meg hivatalos céldátumot. A közelmúltban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy rendezvényen 2018-2020 körüli időre tette az euró bevezetésének lehetőségét.
Erre a kérdésre egyelőre nehéz válaszolni.
Hazánk ugyan 2004 óta az Európai Unió tagja, így előbb-utóbb be kell vezetnünk az eurót hivatalos fizetőeszközként, egyelőre azonban messze állunk az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítésétől, ami előfeltétele lenne.
Én azt mondom, hogy már éppen ideje lenne, mert a kezdetben értékes forintjaink nagyon, de nagyon sokat romlottak!
Amit bizonyítani tudok a háztartási füzetemben, mivel a nagyobb értékű vásárlásokat, csekkek árát abba írom be minden hónapban.
***-***

FURCSA, ÉRDEKES VERS
Napvilágos kolléganő írta, a Távirat című prózáját
Vicces, mert ő versbe szedte, nekem nagyon tetszik. Ime:

TÁVIRAT:
Esik, fúj.
Csöpög a mennyezetről a víz a nagyszobában.
A TV-n nincs jel.
Hullik, ázik a dió.
A baromfik gubbasztanak, a macskák nőnek és édesek.
Kezd hideg lenni.
Glédában a mosatlan.
A férjem pénteken érkezik.
Ma reggel kicsit magamra találtam.
Nem tudom meddig tart, igyekszem.
Nálad?

AZ ÉN VÁLASZOM:
Didergek, nálunk nincsen fűtés.
Reszket a kezem, kiesett belőle a ceruza,
pedig éppen most akartam egy szép novellát írni.
Nem tudok táviratszerűen, röviden írni!
Lehet, hogy ez nektek nem hiányzik.
Akkor is rossz hideg szobában irkálni!
Tőled is várunk hosszabb prózát.
Majd azt is elolvassuk, lassan, jókedvvel.
Jó a táviratod, szeretettel olvastam.
*
Formára vers, és próza is lehet.

*-**-*