Elmondok egy dalt, ne feledd dalt.
A tavaszi szélnek annak a vén időnek.
Emlékek tavának, édesanya mosolyának.
Elmondok egy dalt, ne feledd dalt.
A napsütésnek, az érzésnek, hogy vagy még nekem.
Szerető szónak, becéző csóknak.
Hallgatok, elnémul a dal.
Fájdalmam a sírig tart.
A mosolyod, hol a mosolyod?
Eltépi a szél, eltépi a dér.
Édesanyàm tőled nem jön levél.
Dúdolni, dúdolni, márványos ligetben.
Hogy míg világ a világ sohasem feledlek.
Elnémul a dal, elnémul a dal.
Édesanyám tőled nem jön levél.
Mosolyod egy árva májusról mesél.
1 hozzászólás
különlegesen írsz…