Úgy húz a mély, bár vonz a felleg.
Bandukolok idő tengerén.
Hogy járjak én víg-csúcsok hegyén,
lázadva a zuhanás ellen?
Szívemben esőcseppek érnek,
könnyes bánatok keverednek,
és összegyűrt papírhegyekben
bújnak, mint a felhők az égen.
Ahogy a felhők
By dpanka
6 hozzászólás
Kedves Panka!
Érzelmekkel, vágyakkal szőtted tele a versed sorait. Kicsit szomorkás, szépséges, érdekes a párhuzam.
Judit
Köszönöm soraid kedves Judit!
Szeretettel: panka
Kedves Panka!
Szomorkás, de szép párhuzamok bár inkább érdekes, de tetszett.
Szeretettel: Ági
Köszönöm soraid Ági, ez egy nagyon szép fotóra íródott, mely kiállításon is szerepelt, és most az a kép a kisszobám falát díszíti,
Szeretettel : panka
Kedves panka!
Nagyon szép ´bandukolás´!
essöcseppekbe könnyes bánatok…csodaszép hasonlat!
Hangulata fájó,reményt óhajtó
Szeretettel:sailor
Köszönöm kedves soraid!
szeretettel:panka