A te házad az én váram – Egy szombati nap 03.

Először is hadd mutassam be neked a veled szemben ülő nagyszerű férfit. Ő Karesz, régi jó barátom. Megbízható, egyenes és rendkívül művelt, az élet dolgaiban pedig kiemelkedően tapasztalt, tájékozott ember. Nyugodt lélekkel rábízhatod akár az életedet is; mivel az én vérem vagy, ő gondolkodás nélkül adná érted a sajátját. (Jó, lehet, hogy gondolkodna egy kicsit, de végül odaadná.) Ha én lennék a Te apád, akkor ő lenne a keresztapád. 😊 Gondolom, most egy zsúfolt, nem túl színvonalas vendéglőben ültök, ez az ő jól bevált módszere, és persze játssza a hülyét. Ügyesen csinálja, de gondolom, Te már rájöttél, hogy ő valójában különlegesen intelligens férfi.

Amit most a kezedben tartasz, az a lányomat illette volna meg. Ha született volna lányom. De én sohasem zárhattam a karomba egy saját gyermeket. Kárpótlásul viszont Téged kaptalak az élettől, hát neked adom, amit egy saját családnak kellett volna gyűjtögetnem. Neked adom, amit apaként adhatok. Most Te vagy a lányom, így a hagyatékom Téged illet.

Igen, szándékosan használom ezt a szót, és ne félj ettől a szótól. Öltöztesd ezt a szót színes betűkbe a gyászos feketék helyett. Örülj ennek a szónak. Mert gondolj bele, mekkora gáz lenne úgy leadni a szerkót, hogy nem marad utánad semmi, csak az izzadságod szaga. Örülj, mert én boldog vagyok. Mire a levelet elolvasod, Karesz már tudni fogja, milyen feleleteket adjon a kérdéseidre. Ő sincs beavatva minden lépésembe, de nagyon okos ember, és ha valaki, akkor ő össze tudja illeszteni a kirakós darabkáit.

Rólam csak annyit, hogy jól vagyok. Jobban, mint gondolnád, és ez már örökre így marad. Én döntöttem így. Tudod, volt egy-két eset, amikor a sors betörte az orromat, bebizonyítva, hogy ő dönt helyettem és azt csinál velem, amit csak akar. Aztán felálltam, és elhatároztam, hogy nem így lesz. Elhatároztam, hogy ezentúl, bármire készül is az a szemét sors, egy lépéssel mindig előtte fogok járni, és én verem orrba őt. 😊 Sikerült így élnem az egész életemet. Nem kis munkám van ebben, és remélem, megérted, mit jelent nekem az, hogy még utoljára én üthessem ki őt. Hogy enyém legyen az utolsó ütés. A knock aut.

Sorolhatnám az érveket, hogy ezen felül is mennyi és mennyi okból jobb ez így. Ha most nem is látod be, tudom, hogy egyszer majd megértesz és egyetértesz velem. Addig is kitartás!

A pénz a tiéd. Csak a tiéd. Tomit ismerve, ő felajánlaná egy jótékonysági alapnak azzal a szöveggel, hogy ő erre érdemtelen. Amiért én egyébiránt nagyon büszke vagyok rá. Jó fiú, egy apa sem kívánhatna jobbat, és reméltem, hogy lehetek a pótapátok, de azt hiszem, én nem érdemellek meg titeket. Nem érdemellek meg, mert olyan életutat választottam, ami kizárja a család lehetőségét.

Hiszed vagy sem, a munkám mindig felelősségteljes és sokat követelő volt. Utazásaim során sokat tapasztaltam, de az így magamba gyűjtött tudást nem adhattam át senkinek. Ezt sajnálom a legjobban: hogy anyagi javakon kívül nem kaptok tőlem semmi egyebet. Azt azonban tudnod kell: bármerre jártam, titeket mindig láttalak. Láttalak felnőni, botlani, küzdeni. S ha néha összejött valami, ami képtelenségnek tűnt, vagy elérhetetlennek, vagy ha egyszeriben megszűnt egy veszélyforrás, eltűnt a képből egy zavaró tényező, nos, az én voltam. Bátorkodtam segíteni, de sosem avatkoztam be az életetekbe túlzott mértékben. Nem kérkedni szeretnék ezzel, csak tudatni, hogy mindig ott voltam lélekben. És néha testben is. 😊

Végezetül: azt szeretném… azt akarom, hogy soha ne gondolj rám könnyes szemmel, és azt, hogy fogd ezt a kurva pénzt, és használd fel helyesen. Tudom, hogy nálad igazán jó kezekben lesz.

Vigyázz magadra és az öcsédre!

Én is vigyázok rátok! A varázsvonalam mindig élni fog. Csak hívnod kell a bűvös számot. Szavak és betűk nélkül. Próbáld csak ki, és hallani fogod a hangomat.