A balkonon, merengve rólad,
leszáll a lusta napra est;
a lenge nyári szél cirógat,
remeg belé a gyönge test.
Az álmaim nagy útra kelnek,
veled vagyok, mohón ölellek,
te tincseim simítod úgy,
hogy elfeledve kínt, borút,
öledbe bújok, az lesz tanyám…
de Álom, hiába várlak,
a balkonon zihál a nyár,
a lámpatest kihunyt s az árnyak;
csupán a holdas éj beszél,
s hajamba túr a lenge szél.
Anyegin-strófa változat:
Nyári lenge
A balkonon, merengve rólad,
leszáll a lusta napra est;
a lenge nyári szél cirógat,
remeg belé a gyönge test.
Az álmaim nagy útra kelnek,
veled vagyok, mohón ölellek,
te tincseim simítod úgy,
hogy elfeledve kínt, borút,
öledbe bújok, az lesz tanyám…
de Álom, hiába várlak,
kihunyt a lámpa s az árnyak,
míg a balkonon zihál a nyár;
csupán a holdas éj beszél,
s hajamba túr a lenge szél.
26 hozzászólás
Szia!
A szerelem már csak ilyen. Álmodozunk, ölelünk, majd felébredünk, várunk, reménykedünk. Beteljesül valaha is a vágyunk? Vagy csak álom marad?
Nagyon tetszett ez a nyári lenge álmodozás. üdv hundido
Szia hundido!
Örülök, hogy tetszett ez a vers. Mostanában többet szeretek játszani a kelleténél, és ez jött ki belőlem egy verselő játék kapcsán, a teraszon pötyögve.

Úgy látszik, szükségem volt a nyári szünetre, hogy ne csak az év végi beszámolókkal és a statisztikákkal koptassam a billentyűket.
Köszönöm, hogy jöttél.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nekem a "lusta napban est" nagyon fura. Annak ellenére, hogy értem, nekem ez kilóg. Egyébként gyönyörködtető, kankalinos. S ahogy megszólítod az Álmot, az máris időutazásra visz. Vissza a romantika, a klasszicizmus világába (vagy a kettő határmezsgyéjére, hisz Te mindkettővel azonosítható vagy). ☺
A többit majd mások.😁
Laca
Szia Laca!
És milyen jó, hogy fura volt neked, mert én is kacifántosnak gondoltam, de mivel rávilágítottál, jobban beindult a fantáziám, mint tegnap éjjel, amikor leizzadtam tőle.


Ki is cseréltem, mert eszembe jutott egy megoldás, ami szebb, mint az előző, és talán jobban illik a szövegkörnyezetbe is.
Jólesik a szép vélemény, amit kaptam tőled, viszont kiemelem az építő kritikát, melynek segítségével megtaláltam egy hiányzó téglát.
Igazából ez lenne a lényege a hozzászólásoknak: elgondolkodtatni az alkotót, hogy esetleg van jobb megoldás is bizonyos helyeken.
Nagyon köszönöm, hogy szóltál, mert egy dolog a helyre került, amire eddig nem volt megoldásom, és ettől jól indul a napom.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Az álmodozással sokszor fájdalmat okozunk saját magunknak.
Szeretettel gratulálok
Ica
Szia oroszlán!
Én szeretek álmodozni. Anélkül már nem élnék.
Játékos feladatra írtam ezt a verset, és ha játszom, azt komolyan teszem.
Köszönöm szépen a gratulációt.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalinka!
Játékra írt versedet szeretettel olvastam. Más írókluboknál több helyen szoktak
ilyen verseket kérni. Egy időben a Miskolci Rádiónál többször előfordult.
Versed szép, magáról mesél, hiszen Neked nincs is más, csak sok-sok
szép versed.
Művésze vagy a verselésnek.
Szeretettel olvastam:
Kata
Szia Kata!
Nagy örömmel tölt el, hogy ilyen jó véleménnyel vagy a verseimről.
Köszönöm szépen, hogy hűséges olvasóm lettél, és mindig hagysz nálam a kedves szavaidból, amelyek energiával töltenek fel.
Sok szeretettel: Kankalin
Az álmokban minden lehetséges, oda lehe t menekülni és
be is fogadja azt, aki érdemes rá. Őszinte elismerésem!
ruca
Szia ruca!
Az álmok életünk velejárói. Szívesen fordulok hozzájuk, ha kedvem támad verset írni.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm.
Szeretettel: Kalin
Nem semmi vagy, de ezt is tudtam!
szeretettel: túlparti
Szia túlparti!
Én még nem tudtam, de az imént felvilágosítottál erről.
Köszönöm kedves szavaidat.
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Ez egy igazán kedves, lenge szellő volt… Élmény volt olvasni.
Szeretettel,
Ida
Szia Ida!
Örülök, hogy tetszett ez a lenge szellő.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Kankalin
Az olvasót meg a versed cirógatja Kankalin.
Csodálatos, mennyi érzést tudsz vinni egy játékba és milyen "nagy utazásra" ösztönöznek. Nyári szél… két szó és minden álmod, vágyad, képzeleted, örömed, bánatod az olvasóid elé röpíted. (Puskin is elismeréssel bólintana, hiszen az ő Anyegin strófái sem szebbek és igényesebben megírtak, mint a te verseid)
Szeretettel: Vox
Szia Vox! )
Örülök, hogy így gondolod.


Ez a játék kihozta belőlem, amit egyébként is versbe kívántam foglalni. Az Anyagin-strófa az egyik kedvenc kötött formám, talán az egyik legnehezebb is, mert rengeteg szabálya van, amit illik betartani.
Nem először írtam ilyet, szerintem nem is utoljára, mert ugyanúgy vonz, mint a szonett.
Legalább annyira mélyre lehet kerülni benne és ha sikerül, akkor az olvasót is bele lehet rántani ebbe az édes fogságba. Éppen ezért nagy kihívás hozzáfogni. Komoly játék és fondorlatos agymunka is a kacifántos felépítés miatt.
Nem tudom, Puskin mit szólna hozzá, de nekem az is hatalmas öröm, ha tetszik azoknak, akik találkoznak vele.
Az is vezérel, hogy megmutassam: a kötött formáknak van létjogosultsága a mai költészetben, és hihetetlenül mély kifejezői az egyébként leírhatatlan érzelmeknek.
Köszönöm neked ezt a szép véleményt.
Szeretettel: Kankalin
Szia Vox!
Erősen úgy tűnik, hogy Puskin csóválja a fejét, mert elrontottam a rímeket. Mérges is vagyok magamra meg nem is.
Ilyennek kellett volna lennie: a b a b c c d d e f f e g g, de a második felénél nem jól készítettem el a "térképet", emiatt a b a b c c d d e f e f g g lett. Ebből az következik, hogy a készülő sorozat többi tagja is ebben a formában születik majd, vagy "reset" lesz. Most vettem észre, a következő írása közben, hogy valami nem kerek.
Lehet, hogy alkottam egy kankalinos Anyegint? Nem vagyok büszke rá, de most már megtartom ezt a formát.
Máshol is elnézést kell kérnem a figyelmetlenségem miatt. Nem csoda, hogy nem volt felismerhető, hiszen egy kis eltérést mutat az eredeti szabályoktól.
Bevallom, el is ment most a kedvem a ciklus folytatásától.
Nagyon nehéz, nagyon kötött, de nagyon nem Anyegin-strófa.
Ezt emésztenem kell…
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Az Anyegines Kankalin strófád
már az első változatban is kifogástalan volt. Hidd el, hogy Puskin arra (is) elismerően bólintana, hiszen csodás vers.
és ahogyan a Himfyben is nagy örömed volt, most, az első csöppnyi kis botlás után ebben is megtalálod a kihívást, az örömet. Ezzel a pici javítással még nagyobb élmény a versed. (Apró korrekciókra mindig – később is – van lehetőség.
A te zenei érzéked annyira kifinomult, hogy hamar ráéreztél arra az egy szótagra, pici ritmus hibára. Senkinek nem tűnt fel, hogy az első nem egészen "Anyegin", hiszen maga a vers, a ritmusa, a mondanivalója "cirógatja" az olvasót. Nem is tud figyelni a "hibára", mert magába szippantja a versed, mint a virág bódító illatát.
Ne menjen el a kedved. Nehéz figyelni, tartani a jambusokat, figyelni a szótagokra, de te magad vagy a ritmus
Várom a következőt. Nagyon.
Szeretettel: Vox
Ha csak versedből tudnám meg, milyen a nyár, a lényegét megérteném.
Szeretettel,
Janó
Szia Janó!
Jelenleg ilyen nézőpontból látom a nyári szél szerepét.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen.
Szeretettel: Kankalin
Szia,
Csodás verset írtàl.
Minden sora élmény, ne hagyd abba az írást!
Öröm olvasni, nagyon átjön amit mondani, tudatni szeretnél.🙋
Szia dinipapa!
Örülök, hogy tetszett a versem és köszönöm, hogy lelkesítő gondolatokat hagytál itt nekem.

Azóta írtam már, most is azon vagyok, ehhez be is szereztem néhány szépen fogó tollat.
Nagyon jólesett a véleményed, amitől azt érzem, hogy érdemes versekkel foglalkoznom.
Köszönöm a biztatást.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Alkotásodra csak egy szó illik:csodaszép!
Szeretettel:sailor
Szia sailor!
Stílusosan azt mondom, hogy üdv a fedélzeten!

Idejét sem tudom, hogy mikor jártál erre, most viszont nagyon örülök a visszatérésednek.
Köszönöm, hogy gondolatot hagytál a versem alatt.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ez a versed nagy kedvencem.
A nyár pontosan ilyen, ahogyan leírod. Feledhetetlen!!! 
Szeretettel: Klári
Szia Klári!
Örülök, hogy tetszik a versem.

Én azért szeretem nagyon, mert Anyegin-strófát ritkán írok. Szükséges hozzá egy alaphangulat, ami megalapozza a bonyolult szerkezetet, és kell hozzá az a nyugalom, ami mellett át tudom gondolni az érzéseimet. Le kell menni alfába, különben nem szólal meg, belül maradnak az érzések.
Úgy érzem, ennél elég rendesen sikerült alfa-állapotba kerülnöm.
Így fújta felém a nyári szél…
Köszönöm szépen a nálam hagyott gondolataidat.
Szeretettel: Kankalin