húnyd le szemedet
kék ködön át látom
hószín-fényű vidám lelkedet
az arany harangok
tompa sárga kondulása
belevész az estbe
hasadt vásznú vánkoson
zöld csillag alatt
test fonódik a testbe
gőzölgő melegség
szürkéskék párafelhő
gomolygó fehér füst
ide-oda tekergő
fény csillgogás
szerelmes sötétség
mely minden forró fényt itthagy
most ülök
bámulom a semmit
s csak azt érzem hogy itt vagy
12 hozzászólás
Furcsa, hogy ehhez nem írtak még. Pedig nagyon jó lett! Nekem tetszik!
Szia Boer!
Régi darab, örülök, hogy mégis tetszik 🙂
Hanga
Nagyon tetszik, jó volt olvasni és biztos, hogy még fogom is. 🙂 Nagyon tetszik az utolsó versszak és a "szerelmes sötétség"… annyi mindent elmond… Gratulálok!
Szia Andika! Köszönöm 🙂
Hanga
Kedves Hanga!
Olan sok báj és kellme húzódik emg ebben akis versikében, hogy felvidul az ember, mikor egy ilyen remekművet olvas, amiben ott húzódik a tiszta szerelem. Nagyon tetszik!
üdv.:
hamupipő
Kedves Hamupipő, örülök, hogy felvidított ez a régi versem 🙂
Üdv!
Hanga
Kedves Hanga!
Újra elolvastam a versed és ismételten csak szépet tudok írni róla. De elnézésed kell kérnem az előző Hsz-em iszonyatos helyesírási hibáiért. Mentségem: nagyon -nagyon siettem! Bocsánat és ismét jó volt olvasni a varsed!
üdv.:
hamupipő
Nagyon jól esik kedves Hamupipő, hogy többször is visszatérsz 🙂
Ha sietek, én is sokat mellényúlok, semmi vész!
Üdv!
Hanga
Az egész vers nagyon megfogott, de az utolsó három sor… húha… az nagyon az "elevenembe vágott"… Nagyon tetszik!
M. W.
Szia Mona!
Nagyon örülök, hogy így megragadott, köszönöm az olvasást 🙂
Hanga
szia:)
tetszik tetszik, csak nekem egy helyen bicsaklik meg:
hasadt vásznú vánkoson
zöld csillag alatt
test fonódik a testbe
itt szerintem nem kell az utolsó sorban az a:) úgy nem törik a ritmus.
de tényleg jó:)
Szia Liz, ez egy borzasztóan régi vers 🙂 de talán igazad van az "a" ügyében.
Mindenesetre nagyon köszönöm, hogy nálam jártál!
Hanga