szerettem a játszóterek
furcsa zsibbadt világát
ráérős végeláthatatlan napok
széttaposott homokvárait
ott kezdtek őszülni perceim
a labdák pöttyeivel
észrevétlen elgurultak
ezzel arányosan megerősödött
bennem a lényeg
ezek nem voltak
elvesztegetett évek