Versek a Kórház 3. emeletéről Karácsony előtt

fehér rácsok közt fekszem
csillagom verdes tenyeremben
köröttem minden fehér
csak a vér piros , piros a vér

2.

fali tartályában az oxigén
a vízzel hangosan locsog fecseg beszél
olykor madár csicsergésnek hangzik
olykor zápornak amint zuhog
olykor jókedvű asszonyi nevetés

aztán ha nyűgösebb vagy
a jó elszáll
mint kint a karácsonyi szél

3.

Imát mondok a szomszédomért Uram
én aki hitetlen hívőd vagyok
ő súlyosabb beteg mint én
kérlek Uram segítsd meg őt
vigyázz reá
küldd el hozzá
hogy őrizze az angyalod

4.

és őrizd az őrzőket is akiknek kijár
minden tisztelet fehér köpenyük
elrejti tékozló szívüket
mert ők mindig magukból adnak
sokat vagy keveset mikor
mennyi kell

árva virágok nyílnak benned
ha rád vetik segítő tekintetüket

5.

minden betegnek gyógyulást
boldog karácsonyt szegénynek
gazdagnak, mindenkinek
s járja át a szeretet
az emberi szíveket