fázósan csillog a Hold teste,
magányba burkol a mozdulat,
lelkemben ezernyi gondolat,
jeges falon utat tör a fény,
szívemben még éled a remény,
ölelésed nélkül csak fázok,
álmomban is csak terád vágyok,
hiányod már könycseppként csillan,
s emlékeimbe egy kép villan,
este érkezel, s karod fonod,
valóság lesz, kit hiányolok.
16 hozzászólás
Drága életem!
Nagyon jó lett.
Nagyon tetszik.
Jöszönöm szépen Kedvesem 🙂
Kedves Zsu! Szép szerles vers a várakozásról, a vágyakozásról. Megint hozod a formád! Szeretettel üdvözöllek: én
Szia Te 🙂
Ebben az évben is maradok olyan, amilyen voltam.
Örülök hogy tetszett.
Szeretettel : Én 🙂
Kedves Zsu!
Milyen jó, hogy ennyire szerelmes vagy és boldog! Csodás vallomás! Jó szeretni és szeretve lenni. Maradjatok meg még sokáig egymásnak! Üdv hundido
Kedves Kata 🙂
Köszönöm szépen a jókívánságokat és az értékelést is.
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon meghitt, szép vallomás. Jó, hogy megosztottad velünk is!
Judit
Drága Judit !
Hűséges olvasóm vagy, nagyon megtisztelő, köszönöm szépen 🙂
Szeretettel: Zsu
Kedves Susanne!
Maradj mindig ilyen boldog!
Szeretettel: Kati
Köszönöm szépen kedves Kati!
Szeretettel Zsu
Suzanne! Nagyon szép vallomás, legyél mindig ilyen boldog szívvel kívánom. Éva
Kedves Évike!
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon szép vallomás. Sok Szeretettel gratulálok:Ági
Kedves Ági!
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel Zsu
Kedves Susanne!
Gyönyörű vers.
Az igazi szerelmes pezsgés.
Jó volt olvasni.
Üdvözlettel:Alkonyi
Kedves Alkonyi Felhő !
Nagyon szépen köszönöm 🙂
Szeretettel: Zsu