Levélhullás II.

Szia Ildi!
Most jöttünk haza, leszívta az erőmet ez a vendégeskedés. Teljesen lefáradtam. Az unokatestvéremék nagyon jómódúak, amit egy cseppet sem irigylek, de mégis mindig fáj szembesülni a nagy különbséggel.
Már hazamentél? A te méhecskéid is repkednek? Mikor kell őket etetni? Honnan lehet tudni, hogy van-e elég ennivalójuk?

Szia M.!
Bocs, hogy csak most írok. Miután beszéltünk, el kellett mennem Misiékhez, mert megígértem. Vittem nekik tojást és mézet, mert segített takarmányt hozni a majorból, és a kis-traktoron összetörte volna. Megnéztem egyúttal a kecskéjét, birkáit, vietnámi malacait, az én két libámat, amit eladtam neki, és a Febe gúnárját. A libák már tojtak neki hat tojást, a kacsáim nekem hetet, kb. egy hét múlva berakom a keltetőbe. Ma megint csodaszép idő van, volt, úgyhogy takarítottam a kaptárokat. A sarkok nagyon vizesek és penészesek, sok a penészes rohadó méh, úgyhogy fontos kiszedni és szárazra törölni. Talán a hungarocell miatt vizesedik ennyire, biztos jó lenne jövőre gyékényt betenni, de inkább szerintem a kijáró van túl szűkre hagyva, és nem szellőzik jól a kaptár. A családoknál láttam sok szép fiast, de nem szedtem ki, csak a kaptár egyik oldalából raktam át a másikba, hogy ki tudjam takarítani. Kivettem egy-egy penészes, de jó mézes szélső keretet is, és egy tenyérnyi fedett mézet felnyestem. Te belenéztél már a kaptárokba?
Fontos, hogy legyen vizük, mindig meleg vízzel kell frissíteni, hogy ne legyen nekik túl hideg.
Meg vagyok lepődve magamon, hogy milyen határozottan, gyorsan, magabiztosan nyúlok a kaptárba, és csinálom a dolgomat. Mintha lenne egy kis rutinom.
Mikor jössz el hozzám? Mik a terveid? Én pénteken megyek fel ismét Pestre, a kommunikációs műhelyre, de másnap jövök vissza. Nem jössz le velem?
Onnan látod van-e ennivalójuk, hogy van e fedett méz a keretekben. Azok a keretek, középen, amik könnyűek, fiassal vannak tele, mert miután kietették belőle a mézet, az anya telepetélte. A szélső keretek, 2-3 is mindkét oldalon, nehezek, sok fedett ikrás méz van bennük, de már rágja a sok méh a fedelét, hogy etesse a fiasítást, s lakmározzon belőle.
Írd meg hamar, hogy mi újság?
Febével nincs vége egyáltalán. Sőt, fejlődik a kapcsolatunk, de ha elmondanám mi történt, nagyon kiakadnál. Elhallgatni sem akarom egészen, mert a legjobb, legbizalmasabb barátnőm vagy! Elmondom, ami számodra is fogyasztható. F. bevallotta, hogy vonzódik hozzám. De ha tudná, hogy valakinek is beszélek kettőnkről, lehet nem bocsájtaná meg. Azt is mondta, hogy már az elején érezte, hogy mit érzek iránta.
Gyertyát kerestem, de csak ilyen kis mécseseket találtam. Kérdezte, miért nem viszem ki őket Anyukám sírjára? Ekkor került szóba, és megtudtam, hogy Anyukámat még nálam is jobban szerette. Nyilván másképp, mint engem. Segédkezett régen a pergetésnél, mikor anyukám segítséget hívott, és több ember kellet. Itt lett a méhek szerelmese. Ez rám újdonságként hatott, és nagy örömmel tölt el. Tegnapelőtt volt nálam, és szerettük egymást. Kérdezte, ideköltözhet-e a másik házba, ha úgy alakul? Persze ezt nem gondolta teljesen komolyan, de jól esett, hogy az eszébe jutott. Bejött utánam a fürdőszobába, a kamrába. Teljesen odavan a folyékony szappanom illatától a bőrömön. Meglátta a kamra polcon a savanyított dinnyét. Azt mondta, szeretné azt a kakas pörkölthöz enni, amit én főzök. A térdemre ültettem. Annyira meghitt volt az egész! Azt mondtam neki, nem mertem eddig mondani, de ha harminc évvel fiatalabb lennék, és Apukám élne, megkérhetné tőle a kezemet. Nevetett, és azt mondta, biztos nem adna hozzá. Azt mondtam, nem baj, a férjemhez se akart.
Tegnap megálltak a fejemben a gondolatok. Lefagytak mint a Windows. Hajnali három fele aludtam el, mert a lefagyás miatt kikapcsolni se tudtam az elmémet.
Ez azért volt, mert meg akartam állítani az időt, kimerevíteni az eseményeket, hogy ne múljanak el, ne pörögjenek tovább. Az éjjel aludtam, s most megy tovább az élet. Ma újra átéltem azt a feneketlenül, végtelenül mély érzést, a F. iránti szeretetet, amit még soha, senkivel kapcsolatban nem éreztem, s ami annyira megrendítő, hogy sírásra, hangos zokogásra fakaszt, de mégis, annyira jó érzés, semmihez sem fogható. Ilyenkor átélem az élet elevenségét, s most próbálom szavakba önteni.
Írtam is néhány gondolatot, s rájöttem, mikor F.-t próbálom kirekeszteni a szívemből, azzal eltorlaszolom az érzéseimet, s vele a szavak útját, mindazt, amiért érdemes élni, s reggel felkelni.
Persze van más élet is, amiben Ő nincs jelen, nemrég bele is kóstoltam, s biztosan megszoknám, még élvezni is tudnám, de az nem szántja így fel a lelkemet.
Most már eleget írtam, csak győzd elolvasni!

Szia, Ildi!
Nagyon örülök a te boldogságodnak, de az én olvasatomban ez a nagy korkülönbség nem végződhet jól. Ezért féltelek folyamatosan. Bízom benne, hogy akárhogy alakul, tudod kezelni a helyzetet. Írd meg továbbra is, amit mással nem tudsz megbeszélni.
Először is nagyon-nagyon boldog névnapot kívánok! Csinálj egy finom sütit, s édesítsd meg a holnapi napot!
Az annyira jó, hogy bátran intézed a méhecskék dolgait. Én meg egyre nagyobb félelemmel nyúlok hozzá. Ma kinyitottam egy kaptárat, aztán nem tudtam, hogy le kell-e venni a belső viaszos papírt, ezért visszacsuktam. Mindegyik kaptárból óriási volt ma a jó időben a rajzás. A vizes edényüket reggel kitakarítottam, s meleget öntöttem nekik.
Gondolom, borzasztó jó a lelkednek a tréning, s élvezed az egészet. Majd, ha elmegyek hozzád, elmeséled, miről szól, amit most tanulsz. De hogy mikor megyek, azt még nem tudom. Most két hétig biztosan nem, utána majd megbeszéljük. Meddig tart a képzés?
Febéről nem írtál semmit, ez azt jelenti, hogy tényleg vége?
Milyen volt a tréning? Hogy döntöttél, folytatod?
Mikor kell kereteket betenni a kaptárokba?

Szia, M.!
Ha csak a két szélsőn nincs fiasítás, tegyél be újat, s nyesd fel! Küldök egy cikket a tavaszi első lépésekről. Jó!
A tréningen még gondolkodom, igaz már lemondtam.
Meglátom mi lesz, ha visszamegyek. Ostoba módon, megígértem Febének, hogy nem fogok feljárni. Most se tréning, se Febe!

Szia, Ildi!
Most kezdem összeszedni magam. A hétvégén Drégelypalánkon voltam Cs. szomszédasszonyánál. Borzalmas volt az út. Kétszer át kellett szállni vonatpótló buszra, irtó fárasztó volt. Tőle kértem kölcsön, s annyit hívott, hogy muszáj voltam elmenni.
A múltkor azt mondta a méhész, hogy valószínűleg a rajzás után a fiatal anya maradt a kaptárokban, s két hét múlva – ha bepárásodik – akkor kezd petézni. Ebből már egy hét eltelt. A jövő héten megnézem, s ha akkor sincs fias, akkor már baj van. Megint írtam két kaptárgyártónak, mert az első azt írta vissza, hogy 5 alatt nem fogad el megrendelést. Ha te tudsz valakit a közeledben, az jó lenne.
Szombaton lagziba megyünk.

Szia, M!
Ha úgy lesz ahogy a méhész mondta, egy hét múlva még csak álló, pár nap múlva fekvő petéket kell látnod, majd kis fekvő fehér kukacokat, (álcákat).
Ezek szerint már van neted. Képzeld, Febének azóta sincs. Ha mégis feljut, ír nekem. Ritkán járok ki a faluba, nem szeretnék vele találkozni, pedig hiányzik. Két napja szinte csak rá gondolok. Telihold van! Nem vagyok jól! Az energia szintem a béka s.ge alatt, még a földiepret is nehezemre esik leszedni. Szerintem az érzéseimmel, az életenergiámat is elfojtom. Na meg persze a gondolataimat is!
A gyártó mennyiért, és hol csinálná az 5 kaptárat. Beszállnék, ha képes lennék eladni a kannákat. Jó mulatást a lagziban!

Szia, Ildi!
Ha ennyire megvisel F. hiánya, miért nem kezdeményezed a közeledést, és vállalod fel a tartós kapcsolatot? Ha ő lenne a megoldás a lelki egyensúlyodra, akkor nem érdemes játszadozni. Tudom, hogy borzasztó rossz érzés, amikor lelki toprongy az ember. Én elég sokáig, évekig, kínlódtam a depis állapottal. Mára – úgy látszik – megbékéltem magammal, mert sose süllyedek olyan mélyre. Egy-egy rossz hangulat elővesz néha, de annyi. Ha kedved van beszélgetni, bármikor felhívhatsz.
A kaptárba most nem kell beleszállnod. Mindenképpen akarok venni kettőt oda hozzád, s ez lesz a közös méhészetünk kezdete. Úgyhogy légy szíves, térj magadhoz, mert csak úgy lehet dolgozni, s eredményt elérni.

Szia, M.!
Mi volt magaddal a bajod, amivel megbékéltél?

Folyt. köv.