Múzsa! Látogass meg ámde azon nyomban-
lássad, a füzetem üresen tátong-ásít,
ceruzám is már rég elkopódni vágyik,
bátorító csókod nem tudom, hogy hol van.
Nem ihlet Szeretet, csak hevíti szívem.
Nem ihlet az Erő, csak mozogja karom,
nem ihlet a Szépség sem pedig Hatalom.
Nem csendül ajkamról poétai szavam!
A friss kenyér táplál szépen, jócskán, bőven.
Az égbolt védőn fed mint holtat szemfedél,
szellő fülembe súg, világokról mesél…
De-Írd!-nem adja ezt senki, senki, ő sem!
Könyörülj meg rajtam dicső nevű Múzsa!
Emelj fel magadhoz, méltó ha rá vagyok-
szállj hozzám gyengéden, érezzem az arcod,
csókolj homlokon, hogy alkothassak újra!
5 hozzászólás
Kedves Madár!
Nagyon szép óhajok!
Igazi "Múzsahívó"!
"szállj hozzám gyengéden, érezzem az arcod,
csókolj homlokon, hogy alkothassak újra!"
Fog jönni,ilyen Nemes kérelmek után.
Gratulálok:sailor
S
Így igaz, jött is.
Kedves Madár!
"Könyörülj meg rajtam dicső nevű Múzsa!
Emelj fel magadhoz, méltó ha rá vagyok-
szállj hozzám gyengéden, érezzem az arcod,
csókolj homlokon, hogy alkothassak újra!"
Van,hogy elhagynak a szavak, a múzsa pihen.
S milyen jó mikor visszatér😊
Tetszik a stìlus,ahogy ìrsz.
Szeretettel: Alkonyi
Van, hogy elhagy, de nagyon jó, amikor visszatér-igazad van, velem is így történt. Örülök, hogy olvastad, barátsággal: Madár
Gratulálok
nagyon szép versedhez.
Tetszett!
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa
"Könyörülj meg rajtam dicső nevű Múzsa!
Emelj fel magadhoz, méltó ha rá vagyok-
szállj hozzám gyengéden, érezzem az arcod,
csókolj homlokon, hogy alkothassak újra!"