Napjaimat elkezdtem elszámoltatni, és egy igen különös jelenségre lettem figyelmes. Ha már negyedik napja tart az elszámoltatás, akkor itt valami nagy nincs rendben, mert ennek alapján a harmadik napon nem támadtam fel. Még mindig halott lennék? Számolni kezdek, a fókuszt szívverésemre helyezem. Elszámoltam volna magamat? Dobogásokat észlelek. Na, végre. Kezdek megnyugodni, mert ha számolok, akkor túléltem az elszámoltatást.
Szám adás
By eferesz
8 hozzászólás
Kedves Eferesz!
"Hatvan másodperces Dilemma"ádrol
ez jutott eszembe:"Cogito ergo sum"
Réne Descartes
Gratulálok!
Szeretettel.sailpr
Szép reggelt!
Kedves sailor!
Remélem, hogy így, hogy gondolkodok…
Szetetettel: Szabolcs
Szia Szabolcs! Ezt én is kipróbálom! 🙂 Üdv, és folytasd! 🙂 -én
Kedves Bödön!
Hogy ment?
🙂
És folytatni fogom.
Szetetettel: Szabolcs
Szia Szabolcs!
Ez azért mégiscsak borzasztó, hogy mindenre oda kell figyelni. Aztán csoda, ha elszámoljuk magunkat? Vagy, ha túléljük az elszámoltatást?
No ugye, hogy ebbe is bele lehet zavarodni? :)))
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Teljes mértékben.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs!
Kiszámolunk, beszámolunk, megszámolunk, felszámolunk, elszámolunk… mindig mindent csak számolunk, és nincs sok értelme. A lényeg, hogy az élet megy tovább.
/A "valami nagy nincs"- ben a nagy az nem nagyon lenne?/
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Nincs, de mégsem tudjuk abbahagyni.
"/A "valami nagy nincs"- ben a nagy az nem nagyon lenne?/" – pontosan, estleg pontatlanul.
Szeretettel: Szabolcs