Magára húzta vastag csillámbundáját,
majd fázósan begubózott, ajka holt, szótlan
és még mélabús is , de hát ilyen a tél…
remény szunnyad, fénytelen útját meddig rója?
Vereséget szenvedett a fagyos tájék?
Magányos, lehetséges, hogy kudarcot vallott?
Varjak vitáznak csúfan tán hulladékon,
álmában muzsikál a szél, mondd, te is hallod?
Kandallóban pattog a tűz, víg, duruzsol,
még reszkető szívekben vágy- parázs bimbózik.
Csörgedezik az új mosolygós kikelet,
kélő fény s az ében árny még egyet birkózik.
2 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Szépen sikerült a két ellentétet ábrázolnod!
A tél:
"Magára húzta vastag csillámbundáját,
majd fázósan begubózott, ajka holt, szótlan
és még mélabús is , de hát ilyen a tél…"
és:
"Kandallóban pattog a tűz, víg, duruzsol,
még reszkető szívekben vágy- parázs bimbózik.
Csörgedezik az új mosolygós kikelet, "
Gratulálok,reményeket ébresztö nagyin szép írásodra!
Üdv:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Köszönöm szépen, és nagyon jól esik, hogy most is olvastad a versem.
Mindig jó a visszajelzés, a fejlődés érdekében is.
Külön köszönöm, hogy még idéztél is belőle.
Az elemzést kiemelten megköszönöm, akárcsak a gratulációt.
Szép napot kívánok, tisztelettel:
Zsuzsa