Meglepettem nézek szembe önmagammal,
Egyé válok lassan az őrlő malommal.
Ráncok közzé bújik a régi kedves bájam,
Torztükör képe, a vendég bosszúvágyam.
Toronyőröm voltál, toronyőröd lettem,
Hogy elszálltak évek feletted s felettem.
Gyilkos vágyaid fordítom most feléd
Porrátiport, lelkem lassan halom szemét.
Önmagammal szemben tehetetlen vagyok,
Közönyöd arcodon most még jobban ragyog,
Megalázott voltam, most szánalmas lettem,
Meglepetten látom, ki vagyok helyettem.
Most veszekszem veled, főként ön magammal,
Nem válhatok egyé az őrlő malommal,
Erősnek kell lennem, győzni gonosz felett
Kedves lágy szavakban lassan felengedek.
Te is megtorpantál, most bennem önmagad látod,
Ki nem mondott szóból érzem, hogy már bánod.
Nem keresett megoldást soha nem találod,
Büszkeséggel, most önmagad alázod.
Együtt egymás mellett a tűz, és a víz
Őselem mindkettő, vonz és taszít.
Bűn és bűnhődés, ketten ezek vagyunk,
Egymás nélkül élni többé soh’sem tudunk
Megtisztulunk együtt a pokol tüzében,
Előző életünk forró mezejében,
Tiszta forrás vize lemossa bűnünket,
Békés szeretetben kezdjük új életünket,
Ha találkozunk újra egy másik életben
Boldog pillantást találunk majd szemben,
Csak akkor feledhetjük, ami most történt,
Rövid életünk áldozat egy hosszabbért!
5 hozzászólás
Igen, minket nőket előbb foglyul ejt a tükrünk, de már Demjén Rózsi is megírta jó pár évvel ezelőtt: ” Kislány, ne higgy a tükrödnek…”. Hiába a külső ráncok, a hús szépségénekdrasztikus csökkenése, ha belül a lélek fiatal érzületű. S a Tiéd ilyen! S mivel az újjászületés biztonságot adó tudata nem engedi a mélységes depressziót, a pillanatnyi hangulatoknak itt a vers, ami a majdnem komoly kétségbeesésektől olyan jó.
Üdvözlettel: Rya
Köszönöm kedves Rya!
Ez csakolyan pillanatnyi önvizsgálódás során átfutott gondolat az agyamon,és kicsit beleszőttem az átlag 62 éves nők dilemáját, igy a végső nöies rúgásokból fakadóan.
De azért jól rátapintottál a lényegre.:)))))
Te is Jó pszichologiai érzékkel rendelkezel, ez nagy előny a versírásnál, és az olvasásnál. Könnyen az író helyzetébe, gondolataiba érzi magát az ember .
Üdvözlettel. Marcsi
Szia!
Ezt a versedet már máskor is olvastam, és most újra itt vagyok, hogy megtegyem. Teljesen letaglóz! Az utolsó három versszak pedig egyenesen megbabonáz!
Köszönöm Neked ezt az élményt!
Szia Kata!
nagyon jólesik amit írtál. Köszönöm szépen.
Kedves marica!
Elgondolkodtató, tartalmas versedhet gratulálok