Volt köztük/harmadik rész

A beszélgetés során végig azt érezte, hogy Liza minden szavával megalázza őt, pedig ez részéről nyilván nem volt szándékos, hiszen fel se merült benne, hogy ő az a kategória, akiről a férjének – és ezek szerint neki is – ilyen lekezelő véleménye van. Most már biztos, hogy megtartja a gyereket és azért is bebizonyítja, hogy nem tekintheti őt Zoli egy igénytelen, értéktelen rongynak, aki csak arra kellett neki. Miután Liza elment, Szilvi dühében sírva fakadt. Nem, ezt nem hagyhatja annyiban! Mit képzelnek ezek magukról! Hogy merik leértékelni őt? Persze, Zolinak a szuper férjnek megbocsátana Liza, ha megtudná, hogy megcsalta, mert az a nő, aki erre hajlandó egy nulla, akiért nem éri meg felrúgni azt a tökéletes frigyet. Meg tudta volna fojtani Lizát. Hiába próbálta csitítani magát, felhozni az észérveket, hogy nem róla volt szó, mert tudta, hogy igenis róla. Liza a tudtán kívül is róla beszélt. Zolival tisztázni fogja, őt nem lehet így negligálni, semmibe venni, mert nem hagyja magát. Felhívta Zolit és kérte, hogy jöjjön el hozzájuk.
– Most nem érek rá – válaszolta a férfi.
– Figyelj Zoli, feltétlenül beszélnünk kell, nagyon fontos és nem csak nekem. Sándor kiküldetésben van, egy hétig nem jön haza, tegnap utazott el, vagyis hat nap múlva érkezik. Légy szíves oldd meg, hogy ezek valamelyikén felugorj hozzám, mert ha nem, akkor én megyek el hozzátok és mindent kitálalok.
– Zsarolni akarsz?
– Nem, csak kértelek, de ha ilyen elutasító vagy, akkor én is tudok másmilyen lenni.
– Ne fenyegess!
– Zoli, kérlek, tisztáznunk kell a helyzetünk.
– Nincs helyzetünk.
– De van, épp erről akarok beszélni veled, de nem telefonon. Légy szíves tisztelj meg azzal, hogy eljössz hozzánk!
– Nem megyek hozzátok, de kiveszek egy szobát és ott találkozhatunk. Majd felhívlak, hogy mikor és hová gyere, ezzel kinyomta a telefont.
Hát, ha Szilvi a beszélgetés előtt ki volt borulva, akkor az semmi se volt ahhoz képest, amit most érzett. Olyan gyűlölet kerítette hatalmába, amelyet soha életében nem tapasztalt. Az is felmerült benne, hogy megöli Zoltánt. Nyugtatót és altatót vett be és lefeküdt. Félálomban volt, mikor hívást jelzett a mobilja. Ránézett, Zoltán hívta, de nem volt ereje ahhoz, hogy felvegye. Másnap visszahívta Zoltánt, aki ezúttal valamivel kedvesebb volt.
– Ha tudsz jönni, taxit küldök a házhoz, rendben?
– Igen. Mikorra várhatom?
– Te mondd meg, hogy melyik időpont felel meg, akkorra kérem.
– Jó. Legyen délután hat óra.
A taxi pontban hatkor ott volt.