Én rendszeresen írok meséket, éppen ezért néha-néha a színvonal megfigyelése miatt is felnőttként is szívesen olvasok más meséket is. A napokban azonban kezembe akadt egy neves vidéki kiadónk 2-3 éves gyerekeknek szánt képes mesekönyve. Tudom, hogy az olvasni még nem tudó gyerekeknek nem első sorban a szöveg, hanem a képek a lényegesek. Viszont szerintem rendkívül fontos a bármilyen módon közölt tartalomnak a gyermekek fejlődési szintjének megfelelő lényegi hitelessége! Ezek legfőképpen azért is fontosak, mert a gyermekek képzelőereje éppen úgy, mint az irodalmároké határtalan! Azonban ezt a képezőerőt a gyermekek esetében a későbbi fejlődés érdekében nem szabad téves irányba befolyásolni! A fent hivatkozott anyagban a zebra találkozott egy kisfiú segítségével a vízszint alatt a tengerben a halakkal, a rákokkal, a bálnákkal, végül pedig a rájákkal, miközben a zebra és a kisfiú amúgy ,,szórakozásként" egy tengeri teknőc páncélján is ,,tutajozott egyet". Hát kérem ezek így nem egészen hitelesek, mivel a zebráktól szerintem teljesen távol áll a tengeren való úszkálás és a tengerben viszont azt hiszem és ezt minden szülő tudja, legalábbis tudnia kell, hogy bizonyos vízmélységig éppen azért, mivel mi, emberek szérazföldi lények lévén levegőt lélegzünk be, ehhez rendkívül fontos az embernek oxigénpalackkal ellátott könnyű és bizonyos mélység eléréséhez pedig nehézbúvárfelszerelés már csak a mélységi keszonnyomás kiegyensúlyozása miatt is. Azonban a zebrát víz alatt úszni még a legvadabb álmaimban sem láttam soha! Éppen a gyermekek helyes szellemi fejlődése miatt azonban ez esetben is nagy a szülő és a kiadó felelőssége! A kiadó – bár sokszor anyagi érdekeltséggel vállalkozás – mégis felelős a kiadványainak nemcsak a külalak szerinti kinézetéért, hanem a tartalmi helyességéért és a színvonaláért is! A szülőnek ezzel szemben abban van a felelőssége, hogy gyermeke részére csakis szellemileg építő és tartalmilag hiteles kiadványt választ, hiszen ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a csemetéje helyes szellemi és ízlésirányba fejlődjön!
Pecás
8 hozzászólás
ne legyél már ilyen szigorú. akkor ki kell dobni az összes mesét, amiben óriás, törpe, hétfejű sárkány, vasorrú bába… a végén nem marad egy se.
Kedves Müszélia!
Én csak azt kívántam a fenti írásommal kifejezni, pontosabban érzékeltetni, hogy még a mese okán sem szabad a gyerekeket téves dolgokkal megtéveszteni! Válaszodat köszönöm!
Pecás
A témával, amit leírtál, teljes mértékben egyetértek. S nekem az jutott eszembe, hogy mindig megbotránkozva fogadtam – amikor gyermekeim még kicsik vltak – ha rózsaszín párducokat, lila teheneket, sárga nyulakat és egyéb lehetetlen állatfigurákat vásároltak a szülők a kicsiknek. Azt hiszem, meg is maradt emlékezetükben, s később, ha "véletlenül" pl. az állatkertben eredeti színben láttak állatokat, csodálkozhattak.
Mint az a városi gyerek, aki csak bontott-csirkét látott, nem tollas, szaladgáló baromfit. (Viszont barátilag megemlítem, hogy máskor olvasd el föltét előtt az anyagot, mert sok szóismétlés és egyéb elütés, hiba található benne.)
Üdvözlettel: Kata
Kedves Finta Kata!
Válaszodat és értékelésedet tisztelettel megköszönöm!
Baráti szeretettel:
Pecás
Kedves Pecás!
Nekem ugyan még egy évem hátravan a nagykorúságig, hisz októberben 17 leszek ,de egyetértek. Mesecsatornákat nézve otthon gyakran tapasztaltam, hogy teljesen bugyuta mesékkel traktálják a gyerekeket, amiknek semmi hasznuk, realitás nincs benne. Bár én is eléggé szigorú szoktam lenni, ha figyelem a médiát, de azért úgy vagyok vele, hogy ha tudatosan elmagyarázzuk a valóságot a gyerekeknek, nem eshet szellemi bántódásuk. Ez csupán a szülő felelőssége, bár igaz, hogy a kiadóé is.
Üdvözlettel: Floriana
Igazad van. Ez a zebra-ügy tényleg bizarr. Legalább már tudom, hogy ezt a könyvet aligha veszem meg a kislányomnak.
Kedves Pecás!
A mesének alapvetően két funkciója van: a szórakoztatás, és a tanítás. Szerintem az fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a kettő között. Például beszélő állatokra igenis szükség van a mesékben, de azért én se szívesen látni repülő fókákat vagy búvár zebrákat a mesében. Tényleg a szülőnek az a feladata, hogy eldöntse mit ad a gyerek kezébe. Akkor felel meg egy mese a gyerek szintjének, ha a gyerek a valós és a mesebeli elemeket el tudja választani benne. És nem vált ki szorongást a gyerekből. Ez az én véleményem.
Üdv.: Szalai Mihály Emil
Kedves Pecás!
Én nem vagyok jártas a gyermekirodalomban az úszó zebra lehet kicsit túlzás!
Mostanában már a meséket felnőtteknek készítik pl family guy, rick és morty.
Már nincs Hófehérkés mese sem Piroska és a farkas.Szerintem ebben is voltak irreális tartalmak,
de más volt!Talán a Magyar népmesék volt az egyetlen értékelhető és hasznos mese.
Ez már nincs.Régen én ezeket szerettem.Változik a világ talán ezért a társadalommal együtt
a mesék is elkorcsosodnak kicsit és elfajzott is néhány talán mert a világ ez a modern civilizáció is
Kicsit már "elfajzott" lett!Fura, hogy ehhez egy mese író sem írt!Szerintem érdekes volt!
Szeretettel:Ági