A királykisasszony ábránd

Talán a mesék a felelősek azért, hogy minden kislány szívesen öltözik királykisasszonynak.
Apa készítette papírkoronával a fején, anya szekrényéből elcsent kendőkbe, stólákba burkolózva, botladozik a tükör előtt anya körömcipőjében.
Királylány ruhákról álmodozva kér ruhácskát magának farsangra, nyárra, télre, a nagynéni esküvőjére, meg csak úgy…
Ha felteszik a jól ismert kérdést egy három- négy- öt- éves kislánynak: „Mi leszel, ha nagy leszel?”, van rá nem is kis esély, hogy azt válaszolja: „Kijájlány leszek, sájga hajam lesz és dönöjű juhám!”. Hiszen a királylányság kellékeiben a meséskönyvek illusztrációiból egészen biztosak.
Azután persze kicsit nőnek, és szégyellnek „okos” kérdésre ilyen „butaságot” válaszolni. Azért sok – sok kislány titokban őrzi a lelke mélyén azt a bizonyosságot, hogy ő bizony királykisasszony lesz.
Amikor cseperedni kezd, bővül a királykisasszonyság kelléktára. Amint felfogja, hogy királykisasszonynak születni kell, rájön, hogy egy királyfi is kell ahhoz, hogy ő elfoglalhassa a neki kijáró helyet. Attól fogva reméli, hogy az ő királyfija rátalál egyszer…
Elgondolkoztak már azon, hogy az esküvőjén miért öltözik majdnem minden lány királykisasszonynak? Nézzük csak meg az esküvői ruhákat! Bizony, bizony szépséges királylány ruhák azok a javából!
Hogy ezek mind csak külsőségek? Bizony azok.

Nézzük csak meg milyenek azok a lányok, akiknek teljesült minden lány álma, elvette őket az igazi királyfi.
Akikért Magyarországon milliók lelkesednek. Akik a legnépszerűbbek és szívünkben kiemelkednek a királynők hosszú sorából.
Milyen Sisi és milyen Lady Di?
Jó, jó tudom, hogy az egyiknek császár, a másiknak trónörökös volt a férje, de azért lássuk be, királyfi kérte meg mind a kettő kezét. Mind a ketten jelképezik a megvalósult álmot.
Ezen kívül még miben hasonlítanak egymáshoz?

Mind a kettőnek boldog gyerekkora volt.

Mind a kettőnek a lány testvére volt esélyes a királyfi kezére. Sisi testvére Heléna, Lady Di testvére Sarah volt az eredeti kiválasztott. Ám hiába a testvérük volt kiszemelve az esetleges királyi frigyre, ők lettek végül helyettük a menyasszonyok, az ő kezüket kérte meg a királyfi.

Sem Sisi, sem Lady Di nem volt különösebben iskolázott.
Sisi idejében nem vártak el a lányoktól komolyabb műveltséget. Nyelvekre tanították őket, kicsit zongorázni, rajzolgatni. Sisi neveltetése még ezzel a mércével mérve is enyhén szólva hiányos volt. Sem apja, sem anyja nem kívánta meg Sisitől és hét testvérétől a tanulást. Néhány házitanítót fogyasztottak el, amíg Sisi nagyon fiatalon – 15 éves korában – férjhez ment. Lady Di sem szeretett tanulni. A nehéz fejű kislány nem jutott el az érettségi vizsgáig sem.
Sisi mielőtt férjhez ment, testvéreivel szabadon rohangált, fára mászott Possenhofenben, mint a parasztgyerekek. Lady Di meg takarítással, gyermekfelügyelettel, óvodai kisegítő munkával foglalkozott mielőtt a trónörökös felesége lett.

Mind a ketten szerelemből mentek férjhez. Sisi szerette Ferencet, amikor feleségül ment hozzá, és Lady Di is szerelemből mondott igent – 20 évesen – Károlynak.

Sem Sisi, sem Lady Di nem ismerte igazából a zárkózott, magányos férfit, akihez az életét kötötte. Egy – egy álomképhez mentek férjhez mind a ketten.

Egyikük sem tudott, és nem is akart megfelelni a szerepnek, amire vállalkozott. A konzervatív udvari normáknál nyíltabb és közvetlenebb ember volt mind a kettő. Foglyul ejtette őket a házasságuk, a „királykisasszonyoktól” /császárnéktól, trónörökösnéktől / hagyományosan elvárt szerep. Mindketten börtönnek, kalickának érezték a házasságukat, és mindketten széttörték az aranykalickát, amiben élniük kellett volna a „királyfijuk” oldalán.
Mindkettőben győzött a szabadságvágy, mindkettő eltávolodott a férjétől. Hatévi házasság után Sisi elhagyta az udvart, és a férjét. Madeirára menekült, ahol két évet töltött. Később ugyan hazatért, de újra és újra elhagyja az udvart, a férjét, sokat éltek külön.
Diana pedig előbb lélekben távolodott el a családjától, amikor a bulvársajtót rászabadította a királyi házra. A kiteregetett szennyest a média tovább piszkolta, hogy még érdekesebb legyen. Később ténylegesen elhagyta Károlyt, elvált tőle.

A családi élet helyett a közéletben remekeltek mind a ketten. Sisi, a politika iránt oly kevéssé érdeklődő császárné segítette az Osztrák – Magyar kiegyezést, és elérte az 1948-as magyar szabadságharcot vérbefojtó férje, Ferenc József, magyar királlyá koronázását. Lady Di az AIDS betegeket, a taposó aknák áldozatait, a leprásokat patronálta szerte a világban, széles publicitással.

Sisi is és Lady Di is a szépség megszállottja volt. Ruhakölteményeket viseltek. Sisi koplalt és megszállottan sportolt lányosan karcsú alakjának megőrzéséért. Ibolya fagylalton élt. Ma valószínűleg anorexiásnak tartanánk, de akkor ezt a szót még nem ismerték, csak különcként tartották számon. Lady Di pedig hányással tartotta karban a súlyát, bulimiájáról nyíltan beszélt a brit közszolgálati televízióban.

Lady Di megcsalta a házassága alatt a férjét, viszonzásul annak Camilla Parker Bowlessel folytatott titkos viszonyáért. Ennek minden részletéről értesülhetett az, aki erre kíváncsi volt.
Hála Lady Di szeretőinek és a bulvársajtónak. Mivel Sisi egy diszkrétebb korban élt, nem volt még bulvársajtó, sem televízió, így csak szóbeszédek, találgatások voltak a királyné és Andrássy gróf romantikus szerelméről. Ferenc Józsefnek Schratt Katalin színésznő volt a „hivatalos” szeretője.

Még a haláluk is hasonló. Mind a kettőt megölték. Sisit egy anarchista merénylő. Lady Di-t vagy a paparazzik, vagy / az Al Fayed család szerint / az angol titkos szolgálat.

Mind a kettőjük élete a haláluk után legenda lett.

Két tragikus sors, két bálványozott „királykisasszony”.
Nos milyen érdekes, milyen sok a hasonlóság a legnépszerűbb „királykisasszonyok” között.
Bátor, úttörő nőknek tartjuk őket, de miben voltak úttörők? Leginkább abban, hogy nem viselkedtek császárnőként, trónörökös nőként, nem viselték a döntésük következményeit. Hagyták magukat sodorni az érzelmeik által.
Mind a ketten hadilábon álltak a hagyományos értékekkel, a kötelesség, a felelősség nem volt az erősségük. A királykisasszonyos romantika az esetükben az oltárnál véget ért. Hűtlenség, árulás, boldogtalan házasság lett az osztályrészük.
Miért is ők a „szívek királynői”? Miért is szeretnénk királykisasszonyok lenni?