A legtöbb ismerősöm és rokonom azt gondolja, hogy a nők dolga a főzés. Rákérdeztem náluk, miért gondolják így? Mind a férfiak, mind a nő részéről az a válasz érkezik, hogy hát azért, mert a nők szoktak főzni. Ezt nem érzem megalapozottnak, hiszen azért a nők szoktak főzni, mert rájuk ragadt, mert korábban a nők nem "dolgoztak", hanem otthon vezették a háztartást, főztek, mostak, takarítottak. Azonban napjainkban a nők is majdhogynem ugyanannyit dolgoznak, mint a férfiak, de a főzés, mosás, takarítás is még mindig rájuk hárul, az ő dolguk – hangoztatja a társadalom. Nos, valaki magyarázza meg nekem, mert naivan, tágra nyílt szemekkel nézek a világra, hogy napi 10-12 óra munka után ha – tegyük fel – a nő és a férfi is egyszerre ér haza a munkából, miért csak a nőnek kell odaállnia a kályha elé, és elkészíteni a vacsorát? A férfi nyakában miért nincs az az elvárás, hogy főzni kell, miért gondolja azt, hogy a főzés csak és kizárólag a nők dolga?
A másik, hogy a férfiak miből gondolják, hogy a nők nem tudják beleönteni az olajat a kocsiba, vagy megszerelni a vízcsapot? Milyen tudományos kutatásra alapozva állítják, hogy bonyolult dolgok elvégzésére csak ők képesek? A nők miért nem érthetnek a politikához, miért gondolják butának őket a matematikához és a fizikához? Ha én nem gondolom, hogy okosabb lennék minden férfinál, egy férfi miért gondolja, hogy okosabb minden nőnél? És ami a legnagyobb talány számomra, hogy a nők maguk, miért gondolják, hogy okosabbak náluk a férfiak, és az átlag nő miért helyezkedik bele a „nő vagyok, nem tudok semmit a világról, de jól főzök, vagy jól nézek ki” kategóriába? És ez után a cikk után, miért fogják rámsütni a feminista jelzőt, ami ugyan azt jelenti, hogy a nők egyenjogúságáért harcoló ember, de mégis pejoratívan cseng, mert a társadalom számára negatív személy az, aki a nő képességeit párhuzamba meri állítani a férfiakéval.
Naivan, de őszintén kérdezem, miért érek kevesebbet a társadalom szemében nőként?
A nők dolga a főzés?
By Titusss
16 hozzászólás
Szia! Szóval én is úgy akartam kezdeni: "no lám, itt egy kis feminista leányzó….stb" De persze így már nem. De gondolkodtam a kérdésen. és azt hiszem, oda vezethető vissza, hogy régen a férfi haladt elől egy-szál lándzsába öltözötten a dzsungelben, s mögötte haladt a felesége (feleségei) fejükön a holmival, -akiket ő védett meg, amikor jött a kardfogú oroszlán. No ez beidegződött. Meg aztán, manapság is jöhet bármikor a tigris. És akkor talán a nő fogja megvédeni a családot a fakanalával:) ??? Üdv: én
Kedves Bödön! Örülök, hogy megint hallok felőled. Manapság a technológia segítségével simán elintéznék egy tigrist. 🙂 Üdv: Titusss
A társadalom nem fogja a szemedbe mondani. hogy a nő kevesebbet ér.
Nem is kell harcolnod az egyenjogúságért. Ezt már megtették mások. Neked csak be kell tartani, tartatni.
Maradi az a férfi, férj, apa, nagyapa, aki egyszerre hazaérkezvén a feleségével, hagyja, hogy a nő, a feleség, az anya álljon neki főzni, amíg ő netán nem talál hasznos elfoglaltságot.
Ez a viselkedés a nőn is múlik. Úgy kell szoktatni a férfit, hogy létezik egyenjogúság és a nőt is arra kell szoktatni, hogy ebből ne engedjen.
És akkor nem kell feltenned ezeket a kérdéseket.
Jónak tartom az írásodat és azt hiszem, hogy azok közé a nők közé tartozol, akik be tudják tartatni az egyenjuguságot. Szeretettel: István
Kedves István! Örülök a véleményednek! Őszintén, nem ilyen támogató kommentekre számítottam, mint a tiéd, de persze feltételeztem, hogy ez egy intelligens közeg. Jó látni, hogy valaki érti a lényeget, és nem azt látja bele, hogy azt mondom, hogy a nőknek nincs szükségük férfiakra, mert van! 🙂 Üdv: Titusss
Kedves István! Örülök a véleményednek! Őszintén, nem számítottam ilyen támogató kommentre, mint a tiéd, de persze feltételeztem, hogy ez egy intelligens közeg. 🙂 Örülök, hogy valaki nem azt szűrte le az írásból, hogy azt mondom, hogy a nőknek nincs szükségük férfiakra, mert igenis van! Üdv: Titusss
Szia!
Ma már amikor Nők vízilabdáznak, ökölvívnak, autó-versenyeznek, akkor már a kérdésed nem is kérdés. A világban semmi sem fejlődik egyformán, így a különböző társadalmak, és az azok tagjai sem. Egyedenként lehetnek jelentős különbségek. Főként gyökerek, neveltetés kérdése. Miután létezik az "igazi férfi" jelzős szerkezet, így annak meghatározásánál – amely főbb paraméterei között -, megtalálható a Nők mindenkori tisztelete, megbecsülése. S itt nem csupán a szépségének, a genetikai különbségeknek szól, hanem elismerése azoknak – a férfiak számára utánozhatatlan – képességeknek, amelyekre kizárólag a nők képesek. Igazából a Nő, és a férfi összehasonlítása olyan, mintha – ezzel a közhellyel élve – az almát és a körtét akarnánk összehasonlítani. A két nem kölcsönössége, egymásra utaltsága önmagában feloldja a kérdésed. folyt.
A fizikai, és szellemi különbségek nem meghatározhatóak. Átlagos körülmények mellett a képességek egyediek, egyénre szabottak, fejleszthetőek, korfüggőek, és készségfüggőek is. Itt megint az látható, hogy a határok abszolút elmosódnak. Az átlagosságot szigorúan véve valóban lehet, és kell is szelektálni a két nem közötti feladatkört, de ennek is önkéntesnek kell lennie. …, és, hogy saját állításomat megcáfoljam, miszerint a kérdésed nem is kérdés, el kell ismerjem a létjogosultságát. A "gyengébb nem" hátránya a társadalom szemlélete alapján már elenyésző. Ám a társadalmi rétegek közötti egzisztenciális eltérésben jelentkezik a legnagyobb mértékben. Ez igaz a legfelsőbb rétegek jól pozicionált férfi tagjaira, ahol a Nő önkéntesen, kényelmi alapon hagyja magát kiszolgáltatottnak lenni, vagy az alacsony kultúrájú rétegek férfi tagjainál, ahol a primitív naturális erő hatására, az azonos (elmaradott) szinten tartó Nő számára ez a természetes alapállapot. folyt.
István az alábbi hsz.-ben nagyon jól megfogalmazta a lényeget. Rengeteg múlik a Nőn. A Nők képességei kiemelkedőek. Fegyvertáruk repertoárja sokkal több szegmensben alkalmazható, mint a férfiaké. Nem véletlenül tartja a mondás, hogy: "Minden sikeres férfi mögött, egy okos Nő van". De akár sok történelmi eseményt is idecitálhatnánk, ahol a háttérben egy okos nő mozgatta a szálakat.
A Nők képességei nem csak kiemelkedőek, de korlátlanok is, amelyeket a férfitársaimnak igencsak meg kell becsülnie. S ha egyszer a Nők mindezen tényeknek tudatában lesznek, kérdésed akkor tűnik el végérvényesen.
Addig is részemről minden tiszteletem a Hölgyeknek, legyen akár tinédzser, avagy déd-nagymama korú.
Szeretettel: Zoli
Szia Titusss! 🙂
Nekem már elsőre is nagyon bejött a címben rejlő kérdés, azóta is morfondírozok rajta. 🙂
Tökéletesen igazat adok neked annak ellenére, hogy még nem voltam ilyen helyzetben. Nem skatulyáztak be, szóval az egyenjogúság érvényesült. Ha volt kedvem, akkor főztem, ha nem, akkor asztalosmunkát végezhettem, vagy énekelhettem. A "tisztelet a kivételnek"-ből látom azt, amit eddig is tudtam: aranyélet volt ez nekem, maga a tökély.
Lapoznom kellett, mert az élet elvette tőlem ezt az idillt, azóta én hordom a szoknyát és a nadrágot is. Nincs több kérdés. Én ma főzök, barkácsolok is. Lennék gazdasszony néhai férjem mellett, de ez már kizárt. Azt próbálom elmondani, hogy minden csak nézőpont kérdése.
Amúgy meg a nők ügyesek. 🙂 Ha nem, az az ő bajuk. 🙂
Ez vicc volt. Szerintem az egyenjogúság működőképes, de csakis hozzáállás kérdése.
Hajrá! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nagy puszi érte!
(Csókot azért nem merek írni, mert még jómagam is félreérteném.)
🙂
Fantomén világunk dúskál az előítéletekben.
Szia!
Ma már nem lehet megkülönböztetni, hogy férfi vagy nő mit tegyen. Ha a nők dolgoznak naponta, mint ők, akkor egyenlők. Az megint más, hogy bizonyos dolgokhoz jobban értenek a férfiak, de nem mindig. Fordítva is igaz lehet. Lányom is, mint Kankalin, a kórházi munkája mellett fűrészel, könyvszekrényeket készít egymaga, festi a szobákat.
Ismertem olyan háromgyerekes apát, akinek a felesége vez. állásban dolgozott, amikor este a férje megérkezett, úgy nyitott ajtót, mintha belerokkant volna a munkába, rögtön tévéhez-rádihoz ment meccset nézni, amíg a felesége a vacsorát készítette, közben a mosógép már be volt kapcsolva, s a gyerekei iskolai táskáit vizsgálta.
A nők is értenek a politikához, többen kamatoztathatnák a tudásukat.
Miért tudják, ha elválik a család, felnevelni a gyerekeiket a nők, míg ez férfiaknál ritkaság.
S ugyanez igaz, hogy nem csak nők tudnak jól főzni! Hagyjuk hát érvényesülni őket!
Tetszett. Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Hozzászólók! Nagyon egyetértek veletek, és köszönöm, hogy leírtátok a véleményeteket, már-már kezdtem fulladozni környezetem egyes részeinek maradisága miatt. A szilveszteri buliban állt körbe 3-4 férfi (vagy inkább fiú), a témáról vitatkoztunk, én hangoztattam az álláspontom, ők meg kb. úgy néztek rám, mintha az ellenségük lennék. 🙂 De egy percig nem gondoltam, hogy ne látnám jól a dolgot.
Örülök, hogy ennyi intelligens vélemény mutatkozik meg itt, és egyben elszomorít, hogy mennyi mutatja az intelligencia hiányát a világban. Üdv: Titusss
Tudom, most eretnek leszek, mert én azt mondom: igenis, a nő dolga a főzés! A kérdést úgy is fel lehetne tenni: férfi dolga a favágás? Igen, a férfi dolga. Elképzelem ugyanis, amíg a férjem főz a konyhában, miközben és az udvaron fűrészelem és hasogatom a fát. Szerintem nem kell ennyire modernkedni, mert az ember akkor is ember volt, amikor teremtetett, meg most is az. A történelem folyamán mindig az asszonyok területe volt a „tűzhely”, a tűzhely melege mind konkrét, mind átvitt értelemben az ő felelősségük volt – és vallom, hogy ma is az!
Teljesen természetes a kialakult munkamegosztás. A nő ne karrierre törjön, hanem arra, hogy összetartsa a családot. Elég szomorú, hogy manapság egy család nem létezhet a nő munkája nélkül, de alapvetően mindig a NŐ DOLGA A FŐZÉS. Ezt a véleményemet még annak a terhe mellett is vállalom, ha valaki nem tart ezért intelligens embernek 🙂
Üdv: Klára
Nem vitaképpen említem meg a következőt: Nem lehet így kimondani, hogy kinek mi a feladata egy családban. Ha pl. a nő nem rátermett főzni, viszont a kedves párja remek szakácstehetséggel jött a világra, akkor mi van? Összedőlt a világ??? Mindig akadnak férfiak, akik bizonyos ételeket jobban készítik, mint a feleség. Akkor miért ne főzhetné-süthetné meg a férje azt az ételt, nem esik le tőle a karikagyűrűje.
Fontos, hogy egymást segítsék, ne háruljon csak a nőkre az, amit otthon el kell végezni, mivel a mai világban bizony, legtöbb család csak a férj keresetéből nem él meg. Ezt tudomásul kell venni. A család összefogása pedig mindig mindkét fél felelőssége, nem lehet azt csupán a nőre áthárítani.
Kata
Attól mert régen így volt, ma már nem kell, hogy így lennie. Szerencsére a világ fejlődik, és a nőknek is megadatott, hogy kiteljesítsék magukat, és kilépjenek a tűzhely mögül felfedezni a világot. Nos, van akinek jó a régi szokás, és van akinek nem. Van, aki nem szeretne sem asszony, sem anya lenni, mindenki másért születik erre a világra, nem mindenki ugyanazért. Nincs egy általános szabály, hogy milyennek kellene lennie egy jó embernek, illetve ha van, az szerintem inkább vezet lelki betegségekhez, mint "jó" emberekhez. Nem ítélek el senkit, aki máshogy gondolja, mint én, mindaddig, amíg ő sem ítél el, mert máshogy gondolom, mint ő.
Erről szerintem ilyen egyszerűen nem lehet tárgyalni. A főzéssel kapcsolatban csak annyit, a nők általában azzal dicsekednek férjhezmenetel előtt, hogy jobban kezelik a fakanalat mint a láncfűrészt. Gondolom észrevehették, hogy egy kis fakanállal hamarabb magukhoz láncolják a férfit mint a leghosszabb láncú fűrésszel. Ezért most ki a bibás? Túl kevés lenne a férfias nő, vagy a nőies férfi?