A panel szürkít?

Ha kinézek az ablakomon, velem szemben egy panelház szürke tömbje látszik. Azt mondják, hogy a panel beszürkíti az embereket, elidegenítiŐket egymástól, hogy sokszor azt sem tudjuk, hogy ki a szomszédunk. Szerintem nem kell ehhez panel. Be lehet szürkülni anélkül is. Ha én ezzel az ablakkal szemben leülök az írógépem mellé, akkor valósággal kitárul előttem a világ, szinte meglódul a fantáziám. Lehet, hogy az egyik pillanatban előttem az Óceán habjai fodrozódnak, vagy az Andok hegyláncai magasodnak, vagy éppen egy öreg néne cipeli a hátán a rőzséjét ki az az erdőből, de az is lehetséges, hogy repülőgépként száguld a fantáziám a térben, sőt a rakétát is ,,lekőrözi". Tehát azzal, hogy a panel szürkezésére hivatkozznk, egy kicsit megunkat lustítjuk el, hiszen a panel lehet valóban szürke, de ez csak a fizikei (eléggé lehangoló) színe. A valódi szürkeséget csak akkor érezzük igazán, ha az bennünk, a fantáziátlan, lelketlen világunkban van. Ha nem tudjuk magunk körül a rendet, a tiszt3aságot megbecsülni, ha lépten-nyomon ,,kutyafehérjékbe" lépünk azutcáinkon, tereinken, ha az állatot kényszerítjük bele a fajtája szerint esetleg neki nem megfelelő pár négyzetméteres panellakásokba, ha nem tudjuk a természet szépségét értékelni és érzékelni, ha egymást tisztelni, becsülni nem tudjuk.
Ugye, hogy ehhez nem is kell a pnaleház szürkesége, hogy ez lehet még akár a mezőn is, de bárhol. ahol szellemileg igénytelen emberek élik önző életüket? Mást már egészen másképpen látom a szemközti panelépületet. Észreveszem azt is, hogy az egyik lakás erkélyének a virágállványán szines virágok élén kítik és szépítik a teret.