Egy téli estén ülsz majd magadban, könyvvel a kezedben,… csend és nyugalom vesz körül. Kellemes meleg lesz a szobában, mégis azt fogod érezni, hogy fázik a szived,… s tudod, hogy ez már nem fog megváltozni. Minden elmúlt, az ami volt,… és az is, ami lehetett volna. Már nem tudsz változtatni, elkéstél!… s nagyon sajnálod, hogy nem tetted meg,… de már késő. Halogattad, ragoztál, gondolkodtál, latolgattál, féltél,… és zsupsz!… felhő lett belőle. Többé sosem éred már el!… mert beleveszett az őszi ködbe. Ekkor megremeg majd fáradt kezed, kinyújtod, de már nem fogja meg senki.
Most még nincs köd, kora Ősz van,… és tudod, hogy kell még egy csoda!… legalább egy!… mert az még jár neked!
"Legszomorúbbak azoknak a dolgoknak a romjai ,amik elmúltak anélkül, hogy lettek volna. "
26 hozzászólás
Kedves Pipacska!
Most olyan szomorú hangulata van az írásodnak.
Bár amit sajnálunk, hogy nem tettünk meg,
mikor megtehettük volna az bizony szomorú…
De a közmondás is így szól: "Eső után köpönyeg"!
Szebb napokat kívánok!
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Ez egy üzenet,… talán sokaknak, bár valóban belőlem jött.:(
Köszönöm, kedves szavaidat!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Nem olyan rég én is átéltem szinte ugyanezt az érzést!
Érdekes, de talán ebből is látszik, hogy mi akik alkotunk időnként, sokszor "egy srófra" jár az agyunk. Úgy gondolom ez nem véletlen!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Véletlenek azt mondják nincsenek.:) Vagy van valami a levegőben, vagy dobálódzik velünk az élet. Köszönöm megtisztelő látogatásod!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Ica!
Az élet nehézségeket állít elénk. Nem könnyű. Szomorú írásodban szépség van. a megfogalmazása finom szavakkal átszőtt elmélkedés. Gratulálok !
Szeretettel:Marietta
Marietta kedves!
Köszönöm, hogy még "átszőtt " lelkemet is szépnek láttad. 🙂
Szeretettel: Ica
Kedves Pipacs!
Nagyon igaz sorok, bár ne lennének!
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Valóban az lenne a legjobb, ha nem is kellene ilyenről írni, de még gondolni sem erre. 🙂
Egyetértek Veled, köszönöm, hogy megtiszteltél!
Szeretettel: pipacs
Nagyon ismerős érzések kedves Icus. Szépen megfogalmaztad sokunk félelmét.
Elgondolkodtató sorok…
Szeretettel: Tibor 🙂
Kedves Tibi!
Sajnálom, ha ismerős. Napjainkban egyre több ember él társ nélkül, s nincs ez így jól. Tényleg kellene egy csoda, sokaknak. 🙂
Örülök jöttödnek, köszönöm!
Szeretettel: pipacs 🙂
Szép írás, rövidségében is sokat mondó, szomorúságában is meleg, lemondásában is biztató…
Kedves Irén!
Köszönöm elismerő szavaidat, ezek szerint igaz a mondás, hogy "a kevés néha több. "
Örülök, hogy megtiszteltél!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pirospipacs!
Nagyon elgondolkodtató amit írtál és nagyon igaz! Remek alkotásodhoz gratulálok!
Szeretettel ölellek:Margó
Kedves Margó!
Bevallom nem alkotásnak szántam, csak dobta az élet, ennyi 3 perc az életemből.
Köszönöm értékes szavaidat!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Ica!
Nagyon elgondolkodtató kis írás. Azt hiszem talán minden embernek vannak helyzetek amiket kihagyott. Én optimista vagyok, bízom a szebb jövőben a jobbnál jobb lehetőségekben. Igaz, még ősz van,- de jön a tél, és a tél subája alatt mindíg ott bújik a tavasz!
Szeretettel üdv:Vali
Valika kedves!
Jó ilyen optimista embert hallgatni. Köszönöm, a tavaszt! (is) Mindig sikerül egy kis napsugarat hoznod. 🙂
Szeretettel: Ica
Icus Drága!"Mindig az a legszebb perc,mit megnem ád az élet………"amikor nagyon szomorú vagyok és nagyon HIÁNYZIK az a kéz……..akkor meghallgatom……tudom ,hogy amiből"felhő lett"azzal nem tudunk mit kezdeni…….de én is úgy gondolom ,hogy még csak"kora Ősz van…."Ölellek:I.
Nyaracska Drága!
Látod ebben nem hiszek, nem lehet az a legszebb, amit nem éltünk meg! Az életet meg kell élni, együtt az összes csodájával, és nem szabad kihagyni a legszebb perceket!
Aranyos vagy, hogy ismét meglátogattál, köszönöm!
Szeretettel: pipacs 🙂
Szia Pipacs!
Ez éppen jókor jött. Remélem mindenki elolvassa, akinek kell! Most nem vagyok túl beszédes, de örülök, hogy benéztem ide! Jó ez a "tanmese"!
"Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád! Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik két kézzel kapj érte. Ha ez gyökeresen megváltoztatja az életed ne ellenkezz! Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni… "
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Egyre inkább remélem, hogy keveseknek kell! 🙂 Sőt, szurkolok mindenkinek, hogy ezt az érzést sosem ismerje meg. Ha mégis, akkor minél előbb legyen számára múltidő, a társas boldogság előtti állapot.
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pirospipacs!
Valóban, nagyon sok emberben ott motoszkál a "mi lesz, ha.." érzés. Sok lehetőséget kihagyunk az életben, de mindíg arra kell gondolni, amit nem hagytunk ki és azokra, amik még előttünk állnak. Időnként elgondolkodunk a múlton, aztán tovább kell lépni, tudva, hogy még várnak "csodák" ránk.
Írásod egyszerűsége, szomorkás, de kedves hangvétele, a bizakodás, mind megfogott.
Gratulálok hozzá!
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Valóban egyszerű írás, ráadásul rövid is, mint egy gondolat, de az élet is az. Sosem kell túlbonyolítani, mert akkor beleveszünk. 🙂
Köszönöm, hogy megtiszteltél!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
A meg nem élt helyzetek iránti kíváncsiság mindannyiunkban benne van. Mindenki el tudna képzelni magának egy másik /vagy több másik/ életet. Erről szól az "Ezer életet élni" című írásom. DE nem tudjuk, hogy az a másik – meg nem élt élet – jobb lenne, vagy rosszabb a mi számunkra.
Mindenkinek vannak az életében megbánni való dolgok, és ennek terhét csak a végső pillanatban teheti le.
Judit
Kedves Judit!
Csak az a miénk, amit megéltünk. Bizony igazad van, amit nem kapunk meg, azt értékelni sem tudjuk, hogy milyen lett volna.
Azért persze vannak dolgok, amit nem jó kihagyni.
Köszönöm, hogy visszaolvastál a régiek között.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Érdekes gondolatsor, mit leírtál, kissé szomorkásnak érzem, de sok igazság van benne.
Talán mindenkinek van az életében olyan, amit nagyon szeretett volna, de nem úgy történt, vagy olyan, amit elmulasztott. Azonban ezeken nem szabad rágódni, főleg fitalon, hanem azon kell elmélkedni, hogy lehet a jövőt szebbé tenni.
Én a Kellemes sziget c. regényemben írtam arról, hogy egy bizonyos sorsfordulónál mi lett volna, ha-ha-ha… másként döntök, mint hogyan át kellett élnem.
Azonban megtörtént dolgokon nem lehet változtatni, tehát azokon rágódni is hiábavaló.
Szeretettel: Kata
Kata kedves!
Ezt valamikor egy barátomnak írtam, akit csupán fel akartam ébreszteni, mielőtt elballag előtte az élet.
Rágódni valóban nem érdemes a múlton, de ahogy öregszünk, egyre inkább megtesszük. 🙂
Köszönöm, hogy nálam időztél.
Szeretettel.
pipacs 🙂