Nagy visszhangot keltett a CERN bejelentése, hogy megtalálták azt a részecskét, melynek segítségével összeállt a világegyetem, létrejöttek a galaxisok és megjelent az élet. Ezen felfedezésnek a bizonyossága olyan 99,99 százalékos és nagyon kevés az esélye annak, hogy ne legyen igaz az, amit azok se látnak, akik állítják, mi meg éppenséggel nem látjuk, ezért tudjuk, vagy nem elhinni.
Nem szóltam volna egy szót se, ha a felfedezett részecskét másként becézik és nem isteninek, mert nem látom a kettő között az összefüggést. Aki azt állítja, hogy feltalálta a spanyolviaszt, azaz megtalálta azt a valamit, ami a világot megteremtette, annak nincs szüksége Istenre, hiszen megvan neki a részecskéje, ezért szerintem nincs értelme belekavarni Istent, ha már egyszer eleve kizárta.
Aki ilyen bejelentéseket tesz, az el kellene döntse, hogy mi az álláspontja és azt vállalja nyíltan, tehát, vagy a részecske teremtette a világmindenséget, vagy Isten. Ha valaki be tudja bizonyítani részecskéje teremtőképességét(ezt kötve hiszem), akkor maradjon csak a Higgs-bozon elnevezésnél, ezt maga Higgs is így látja helyesnek, állítólag nincs elragadtatva az isteni becézéssel, bizonyára tudja ő, hogy miért, no meg más is, ha egy kicsit gondolkodik rajta.
Szerintem az egész hűhó csak azért van, mert amióta megkezdte működését a nagy hadronütköztető-gyűrű az LHC(2008 szeptember), az óriási pénzösszegeken kívül, amiket elnyelt, nemigen tud felmutatni egyebet, ami hasznos lenne számunkra, így félős nehogy elzárják a csapot amelyiken a pénz folyik feléje.
Ezért jelentették be, hogy találtak végre egy részecskét, amelyik isteni(mintha nem minden részecske az lenne) és a Higgs-bozon tulajdonságaival rendelkezik, de azért nem biztos, hogy az és olyan istenverte(innen az isteni elnevezés) Leon Lederman részecskefizikus szerint, hogy nem akar semmiképp a kutatók hálójába akadni, akik aztán végre megmutathassák ország-világnak, hadd lássa a vak is.
Higgyétek el mi sem látunk többet belőle, se nagyon sokat nem érünk vele, mert egy részecske felfedezése semmit az égvilágon nem bizonyít, még az elmélet helyességét se, hiszen ezt bármikor megcáfolhatja egy másik elmélet.
Gyakorlati értékét se látom, nekem hiába mondják, hogy az LHC az emberiség szolgálatában áll, mert mit érünk vele, ha egy új képet alkotnak az Univerzum születéséről, abszolút semmit! Sokan alkottak már új képet az idők folyamán, de mikorra jól megnézte volna az emberiség, kiderült, hogy csak délibáb volt.
Így, szerintem egy újabb felfedezett részecskével, legföljebb egy újfajta bombát lehet majd készíteni, erre meg igazán nincs szüksége az emberiségnek! Habár ki tudja, lehet szükségünk van egy új robbanásra, hogy bizonyítani, esetleg cáfolni lehessen vele az ősrobbanás elméletét!
23 hozzászólás
Kedves István! Csapongsz megint össze-vissza a témák között, istentől a részecskékig és vissza az „ősrobbanásig” vagy egy várható, remélhető (?) újabb robbanásig. Azt állítod, kárba veszett pénz tudományos kísérletekre költeni, a kísérletek eddig sem hozták meg a remélt eredményt, – így az új felfedezés (Higgs bozon) is csak haszontalan „délibáb”. Ezzel a fejtegetéssel nem tudok egyetérteni. Az emberiség nagy kalandja, hogy a világot megismerje, nem haszontalan, – ezt számos eredmény támasztja alá! Gondolom, nem kell felsorolást tennem?
Nem érzem, hogy csapongnék kedves Bödön, minden kapcsolódik egymáshoz, a Higgs-bozonnak, ami állítólag felelős minden más részecske tömegéért, ne lenne köze az ősrobbanáshoz? Egyelőre csak délibáb a részecske és megtörténhet, hogy az is marad! Istennek ne lenne köze semmihez? Sajnos a részecske kísérletek,eddig több kárt okoztak az emberiségnek, mint hasznot, ha összeszámolod Hirosimától kezdve az emberáldozatokat a legutóbbi nukleáris katasztrófákig, hidd el sokkal több, mint ahány életet megmentettek ezek a felfedezések. A világmindenség keletkezését senki emberfia, legyen az tudós, vagy akárki, sose fogja tudni megmagyarázni, csak elméletet állíthat fel, ez azért, mert gondolkodása emberi, tehát véges! Ezért kár ilyesmire pénzt költeni, hisz olyan mindegy nekünk, hogy miként keletkezett! Lehetne sokkal hasznosabb kísérletekre költeni azokat a pénzeket. Üdv. István
Kedves Istefán!
Sajnos nem értek egyet veled. Ma ugye két alapvető filozófiai irányzat van a tekintetben, hogy a világ megismerhető, avagy nem. Nyilván az egyik szerint igen, a másik szerint nem. A meterialista nézet szerint a világ megismerhető. A megismerésre pedig mindkét felfogás szerint törekedni kell. Ez történik most Svájcban, hogy a felfedezett részecskét isteninek nevezik, ez lehet, hogy nem szerencsés, de gondoljunk csak arra, hogy egy frissítő fürdő, vagy egy finom süti elfogyastása után is sokszor mondjuk, hogy ez isteni volt. Egyébként a jegyzeted érdekes, vitára nagyon is alkalmas.
Üdv.: Zagyvapart.
A materialisták igaz azt állítják, hogy a világ megismerhető, a gondjuk csak az, hogy nem mindent tudnak megmagyarázni, ezért legtöbbjük az idő elteltével elveti materialista elveit, (erre rengeteg példa van)mert rájön, hogy van valami, vagy valaki, ami vagy aki, az ember számára ismeretlen törvények szerint mozgatja a világmindenséget. Nem szükséges most velem egyetérteni, ám mikor majd eljön az ideje a szalmakalapnak, mert ha minden ilyen jól megy, akkor hamar eljön és szomjazva meg éhesen, kisebb gondunk is nagyobb lesz, mint a részecskék keresgélése. Az elmélet egy, a valóság más, elméleteket lehet felállítani, de ezek kevés esetben tükrözik a kézzelfogható valóságot. Nem kell szerintem minden tudós kijelentését készpénznek venni, hiszen ők is csak emberek, mint mi! Üdv. István
A dialektikus materializmus eszmerendszer, amit Marx, Engels megalkotott zárt logikai egység. Nem lehet rajta olyan értelemben fogást találni, hogy jövök én, Buga Jakab Jászmánydorozslóról, és a nagy eszemmel belekötök: itt is lyukas, ott is lyukas. Nincs a világnak olyan rejtett részlete, amelyet segítségével meg nem lehet magyarázni. Nem megy bele olyan részletekbe, h milyen a lézersugár természete, ezt meghagyja a fizikusoknak, de állítja, h a lézersugár megismerhető. A mai, modern idealista rendszerek – természetessen szintén ilyenek!
A természettudományok (pl. a fizika) ezzel szemben a működés részleteit igyekeznek leírni. Milyen a katódsugár, mik a jellemzői. A baj ott kezdődik, amikor jön valaki, se nem filozófus, se nem fizikus, és ebből is, abból is lecsípve valamit (amit félig ért, félig nem) megpróbál „világképet” alkotni, és übtre bizonygatja, hogy márpedig a világ olyan, amilyennek ő elképzeli. Ez tényleg gáz.
Mit érzel te pl. ha kiállsz a napra? Azt, hogy jobban éget hála a sok atomrobbantásnak és véletlen robbanásnak, melyikek felborították az időjárásunkat? Te meg fizeted vígan a környezetszennyezést, még szellentéseid után is, hiszen bizonyított, hogy ezek fúrták a legnagyobb lyukat az ózonrétegen, mindaddig míg lehetett paszulyt kapni, mert nem száradt el, vagy nem verte el a jég, stb. hála az extrém időjárásnak. Te csak be nem bizonyított elméletekkel kérkedsz, (megérteném, ha a tiéid lennének) miközben cáfolnád a valóságot, ami pedig a tiéd is! Üdv. István
No, de kedves Bödön, én egy jegyzetet írtam, ami se nem filozófiai, se nem tudományos írás és a legnagyobb szabadságot adja, hogy elmondjam a véleményem valamiről. Ha nem hiszed, olvass utána! Minden ember filozófus egy bizonyos fokig, a különbség csak annyi, hogy egyesek le tudják írni gondolataikat, mások képtelenek erre. Te azt állítod, hogy ugyanúgy értesz a filozófiához, mint a fizikához, tehát szerinted, a Marxista- leninista tanok helyesek(feltételezem aktivista voltál annak idején, ha még mindig ennyire ragaszkodsz hozzájuk) és a részecske fizika csupa jót hozott az emberiségnek. Nos, én semmi jót nem tudok felfedezni, ami nélkül ne lennénk el, talán segítenél, ha már ennyire értesz hozzá.
Igazatok van, ez nem szatíra, és nem is vicces – ezért nem lehet nevetni rajta. Inkább „görbe tükör” Ha van benne humor, akkor az fanyar humor, illetve, mondjuk: akasztófahumor. Egy viselkedésmód bemutatása. A csaj nem akar semmit a pasitól, de hülyíti. Minden józan megfontolás dacára képtelen arra, h abbahagyja. Köszönöm, h olvastátok4
Ó, bocs, technikai hiba, ezt rossz helyre illesztettem be!
Nem voltam aktivista. Abból, hogy egy filozófiai rendszert, mint „rendszert” jónak tartok, ez messze nem következik. (Borzalmasan primitív vagdalkozás) Nem állítom, h értek a filozófiához, és a fizikához, – hol találtál ilyet? Tanultam mindkettőt, és leírom, amit leszűrtem tanulmányaimból. Kik azok, akik le tudják írni a gondolataikat, s kik azok, akik nem? Mondd meg bátran, ne célozgass. A tudomány, a tudásvágy vitte előre az emberiséget, a „részecske-fizika” nélkül még mindig a fák tetején ugrálnánk. Kb. ennyi.
Sajnálom de nem vagdalózok, csak feltételezek, ha te azt állítod, hogy Buga Jakabnak fogalma sincs semmiről, azt sem tudja, hogy mi a különbség a filozófia meg a fizika között, amit ugyebár nem kell sértésnek venni, akkor feltételezem, hogy aki ezt megállapította az mindkettőhöz ért. Célozni a filozófia nagyjaira céloztam, akik úgy váltak híressé, hogy le tudták írni gondolataikat, ellentétben azokkal, akiknek meglehet ugyanazon gondolatok jártak a fejükben, de nem voltak képesek rendszerezni és leírni őket. Nagyon sokat járkált az ember a földön, amíg az részecskékkel kezdett foglalkozni és hidd el lehet sokkal boldogabb volt akkoriban. Üdv. István
Nem biztos, István! Ki menne vissza pl. 1300-ba, lemondva a civilizáció által nyújtott előnyökről (repülés, TV, számítógép, autó, mobil-telefon, modern gyógyászat. '300-ban az átlagéletkor nem érte el az ötvenet! A fejlődést nem lehet megállítani! És, azon sopánkodni, h milyen boldogok voltak az emberek, amikor még nem használtak kést, villát az étkezésekhez, – nem érdemes.
Nagyon érdekfeszítô a cikk, én pl.most hallok elôször errôl,mostanában nem nagyon nézegettem az ezzel kapcsolatos híreket. Azt pedig,h ki miben hisz, vagy mit tart jónak, mindenkinek szíve-joga eldönteni. A magam részérôl szeretem az újabb tudományos felfedezéseket, és hasznosnak tartom még akkor is, ha késôbb esetleg megcáfolják, vagy nem tudják bizonyítani az elméletet. Méghozzá azért, mert minden új dolog megdolgoztatja az ember agyát, fantáziáját, így fejlôdik tovább. Na és, ha mégsincs ez e részecske, akkor mi van? A tudományra nem lehet a pénzt sajnálni, mert bár Einsteinnek köszönhetjük a csúf atombombát, amely annyi emberáldozatot követelt, de hasznos is lehet még, ha nem lesz más eszköz, h a Földet megmentsük egy erre tévrdô aszteroidától. Mellesleg ma tudtommal tv-t se nézhetnénk, és az interneten se írkálhatnánk ,(sok mindem más mellett) ha ô nem lett volna olyan lángelme…
A tudománynak rengeteg jó dolgot köszönhetünk,még ha vannak is hátulütôi. De olyan ez, mint a jin és jang, anyag és antianyag vagy Isten és Lucifer. Lehet, hogy egyik nem is létezhetne a másik nélkül, vagy tévednék?
Én például lennék egy jelentkező kedves Bödön. Ezért minden évben gyakorolok és két három hétig a vadonba kirándulok, ahol mellőzöm a modern világ vívmányait, hidd el érdekes dolog ez, érdemes kipróbálni, ha még nem próbáltad. Az, hogy emelkedett az átlagéletkor nem a láthatatlan részecskéknek köszönhető, a fejlődés pedig bármelyik pillanatban leállhat,(ezt nem csak én állítom) és nem tehetünk ellene semmit, mert olyan erők szólhatnak bele, melyek messze túlhaladják az ember erejét. Üdv. István
Kedves Cathrin! Nem vagyok én a tudományos felfedezések ellen, sőt! Csak a jelenlegi helyzetben vannak sokkal fontosabb dolgok is amikre összpontosítani kellene, mert például számomra egyel talán nem kecsegtető az a kilátás, hogy nemsokára svábbogár árva-gulyást kell egyek, hiába bizonygatják, hogy milyen protein-dús. A részecskéket sajnos nem lehet megemészteni és úgy érzem semmi jelentőségük, amikor éhínség fenyegeti az emberiséget, az ivóvízkészlet drasztikusan csökken és ezekért javarészt a részecske kísérletek a felelősek, csak ezzel sunnyognak a kísérletezők. Abban nem tévedsz, hogy vannak dolgok, amelyek egymás nélkül nem létezhetnek, de vannak olyanok is, melyek nélkül mi vidáman élhetnénk. Szeretettel: István
Gratulálok, mert az írásod valóban gondolat ébresztő. Mindegy minek nevezzük ezt a részecskét, egy ama rengeteg dolog közül, amit már megismertünk, ami a nagy titok felé vezet, de nem hiszem, hogy eljutunk a végső felismerésig. Az emberiség napjai meg vannak számlálva a Földön, ami nem azt jelenti, hogy még nem létezünk néhány száz évet. Folytatom.
Ám ez az idő is kevés lesz arra, hogy mindent felfedezzünk, kikutassunk, mert bármennyire is felgyorsult a tudomány és a technika fejlődése, hiányzik belőlünk az "Isteni tudás", ami képessé tenné az emberiséget erre. Helyette, háborúk lesznek a puszta létért, lázas kutatás egy másik élhető bolygó kereséséért, hogy odajuthasson egy maréknyi fiatalt a földi kipusztulás előtt. Ezt csak én gondolom így, de lehet, hogy sokan mások is. Az emberiség hatalmas fejlődést tett meg a tudomány terén, ez nem elvitatható, de nem tudta megoldani a túlnépesedésből és az ipari fejlődésből adódó gondjait, és ez lesz veszte.
Gratulálok az írásodhoz. A megjegyzések is nagyon tanulságosak voltak. Üdv. Jega
Bocs fordítva kellett volna mentenem a megjegyzés második részét, de nem figyeltem. Gondolom rájössz, hogy az első az folytatása a másodiknak. Üdv. nem fért ki egy kommentbe.
Az a gond egyeseknél, nem akarják beismerni, hogy tudásuk véges és bármilyen gyorsan fejlődik a tudomány, az ember szerintem sosem lesz képes életet előállítani,(csakis kioltani) ezért sosem fogja megfejteni a végső titkot. Hiába fedezi fel valaki a legapróbb részecske legkisebb részét, ez sajnos nem segít égető gondjaink megoldásán, de rontani ronthat vele ez emberiség helyzetén, ha nem megfelelően használja(esetleg mások használják) fel találmányát. Ha odafigyel az ember napjaink történelmére és nem azokon a pletykákon csámcsog, melyeket csak azért fújnak fel, hogy elterelje a figyelmet a lényegről, hát bizony észreveszi, mennyire áhítozik titokban minden ország egy kisebb, vagy nagyobb atombombára. Soknak már van, de amelyiknek nincs az nemsokára beszerzi és amikor majd elszabadul a pokol, akkor már nem fog segíteni semmilyen részecske, dezintegrált részeinken. Köszönöm a hozzászólást. Szeretettel: István
Minden savaddal egyetértek. Félek, hogy Irán atombombához jut, mert elszabadulhat a pokol. Így is borotva élen táncol a világ, mert sok millió ember éhezik, és kevés az iható víz. Szíriában népirtás van, de, reménykedek, hogy Amerika nem tesz rendet náluk, mert a törékeny béke, ami jelenleg van, egycsapásra véget is ér. Fontos a tudományos előrejutás, de most annyi más megoldandó restancia vár még ránk.
Hamvas Bélát idézem (www.hamvasbela.org)
"Az európai fizika ma éppen ott áll, hogy ezt a gondolatot asszimilálja. Azért a fizika, mert e gondolat jelentkezéséhez a feltételek egyedül a fizikában voltak meg. Az anyag stabil fogalma most bomlott fel úgynevezett erővonalakká oly módon, hogy az anyag szubsztanciájának felmorzsolódásáról beszélhetünk, és a szubsztanciát erővonalak sűrűségével kezdik helyettesíteni. Materiális létezés tehát nincs. Ami anyaginak látszik, erőviszonyok tömörsége, még akkor is, ha e tömörség tartalma sok millió év. A tömörség felbontható és az atomkutatás területén ezt a felbontást végre is hajtották. Így lett a szubsztanciális anyagból reláció-fogalom, viszonylatok ideiglenes halmaza, amely szétszedhető, de amely, ha élettartama esetleg sok millió év is, önmagától szétesik és az erőviszonylatok másképpen csoportosulnak"