A Pest-megyei Gombáról indult a karriere annak a fiatalembernek, aki az igényesség és alaposság eltökélt szándékával és a régi üvegcsiszoló mesterek tudását, tapasztalatát követve nem csak Magyarországon, hanem még Japánban is hírnevet szerzett magának. Budapesten, Visegrádon és Japánban kiállításai voltak, gyerekkorában rajzversenyek, felnőttként pályázatok első helyezéseit hódította el.
Viczán Zoltánnak már gyerekként ott volt a hatalmas kincs a birtokában, azaz a kiváló kézügyessége. Szinte magától értetődött, hogy művészeti iskolában van a helye. A kerámia irányába gondolta ő, illetve gondolták a szülei, hogy indulnia kell. Ám csak egy pillantás elegendő volt ahhoz, hogy meglássa és rögvest vonzódást érezzen az üvegcsiszolás iránt. Pontosan ennyin múlott, hogy az üveg lett a munkaeszköze, amit azóta is töretlenül a sajátjának érez, amitől azóta sem tudott és nem is kíván elkanyarodni.
Csiszolással és gravírozással tálakat, poharakat, parfümös üvegeket tesz varázslatos szépségűvé. Állat motívummal ékesített levélnehezékei asztalok díszei lehetnek. És általa tudhatjuk meg, hogy hogyan festhetett Hamupipőke üvegcipellője, hiszen azt is roppant elegánsan megalkotta. Érdemes is ellátogatni a honlapjára, ahol számtalan eddigi készítései megcsodálhatóak. Videofilmje megtekintésével munka közben is megleshetjük, hogy miként alakul át az üveg a gyémántszerszámok munkájának segítségével. Sőt, egy technikai újításnak köszönhetően, egyetlen kattintással megláthatjuk, hogy a nyers üveg néhány órányi, olykor néhány napnyi munka után mivé változik Zoltán kezei között.
Ha már belementem a technikai részbe, idekívánkozik némi háttér információ a csiszolásról, a munkafolyamatról, hiszen akadnak olyanok, akik hozzám hasonlóan nem ismerik a készítés mechanizmusát. A csiszoláskor nagyobb méretű kő vagy gyémánt korong használata szükséges, gravírozáshoz kisebb, elsősorban gyémánt koronggal dolgozik. Sablont nem használ, közvetlenül az üvegre rajzol. Több, egyforma minta esetében is csupán egy vízszintes és függőleges vonalakból álló hálót skiccel az üvegre, ez adja a viszonyítási alapot. A legkönnyebben megmunkálható az ólomüveg, amit csiszolás után neveznek ólomkristálynak. Ennél keményebb anyag a hétköznapi használatból ismert befőttesüveg vagy ablaküveg. Mint mondja, ebben a szakmában nincsen megújítás, fejlődés. Fejlődés mindösszesen a gépekben van, amelyek a gyorsabb, pontosabb munkavégzést teszik lehetővé. Zoltán főleg egyedi darabokat készít, de a legnépszerűbbek a parfümös üvegjei.
2005-től kezdve két éven keresztül Japánban dolgozott, ahol az európai üvegcsiszolás bemutatása volt a feladata, az ottani, mondhatni fejletlenebb technikai eszközökkel. Ez nem kevés kreativitást igényelt tőle, de ugyanakkor gazdagította a tudását általa. Egyébként érdemes tudni, hogy a japánok európai hatásokra kezdtek az üvegcsiszolással foglalkozni, amit a saját szemléletükre alakítottak át. Eszerint a csiszolataik sokkal szabályosabbak, mértanilag pontosabbak, míg az európai előállítás nem ragaszkodik szabályokhoz, merészebb és szabadabb vonalvezetést és díszítést tesz lehetővé. Ha már tudás és képzés, természetesen arra törekszik Zoltán, hogy minél tökéletesebb és magasabb szintű munkát adjon ki a kezéből. Fejleszti tudását és nem csak a szakmájában, hanem a nyelvtanulásban is. A Japánban töltött évei megfertőzték őt az oda való vonzódással, aminek az alapja, hogy a nyelvet megfelelő szinten elsajátítsa. Tanulás, utazás, olvasás, fotózás, ezek teszik ki szabadidejének részeit.
Öröm a számomra, hogy egy interneten való szörfözés véletlenjében felfedeztem Zoltán oldalát és megismertem a munkáját, mert az alaposabb áttekintés után rájöttem, hogy rettentő tehetséges emberrel állok szembe. Mindenkinek ajánlom, hogy keresse meg őt a világhálón. Még ha nézegetés szempontjából kukkantanak be az oldalára, akkor is érdemes egy kis időt szentelni ennek a fiatalembernek a munkájára. Hiszen általa ismét bebizonyosodni látszik, hogy kis hazánk minden szegletében akad legalább egy ember, aki kimagaslóan tehetséges a szakmájában vagy a hobbijában. Én már régóta tudom, hogy nagyon sok ügyes kezű kézműves él az országunkban, akire oda kell figyelni és részemről legalább egy cikk erejéig nagyobb fénybe helyezni. Remélem, hogy nem csak az érdeklődést tudtam felkelteni egy üvegcsiszoló és gravírozó munkája iránt, hanem az előbbi mondatomnak is bizonyítást szereztem.
3 hozzászólás
Kedves Emília!
A cikked felkeltette a figyelmemet, és megnéztem Viczan Zoltán honlapját:
http://www.viczan.com/node/30
Nem bántam meg. Sőt sajnálom, hogy nem használok parfümöt, mert csodásak a parfümös üvegei is.
Csak egy apróság: A cikked műfaja szerintem nem jegyzet, hanem tárca.
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy elolvastál és véleményeztél. Sajnálom, hogy ezen az oldalon nincs lehetőség képet megjelentetni, mert azok sokszor többet mondanak a leírt szónál.
Nem ez az első bemutató-cikkem. Amikor a legelsőt küldtem, az ajánló kategóriába címeztem,de a szerkesztők megdorgáltak és a jegyzet műfajba soroltak. Hát ezért írok rendszeresen a jegyzet kategóriába. Köszönöm soraidat!
Szépeket!
Emília
Kedves Emíilia!
Huh, most jól melléfogtam: nincs is olyan cikkfajta az oldalon, hogy tárca! 🙁
Ugyan a sajtóműfajok szerint ezek az írásaid inkább tárcák, mint jegyzetek, de ami nincs, oda nem lehet feltenni! Bocsi!
Judit