Soha ne tévesszen meg vagy befolyásoljon mások sikere vágya, álma, tapasztalása vagy bűne mert akkor nem is a saját őszinte életed akarod élni boldogságban hanem a társadalom szemében boldognak kreált irigyelni méltót! Vagy az előírt elmondott elvárásoknak megfelelni képes élet öröme a megoldásod? De gondolj már bele mások szép és boldog életének körülhatároltsága a többséghez vagy a többség által nagyrabecsült példa élet: valóban a sorsod egyéniséged végcélja és boldogsága? Hát nem! Minden ember saját erejéből adottságaiból és egyéniségéből kifolyólag valósítsa meg saját kalandját! Csak az a boldogság, igaz és őszinte ami hozhat Sőt mi több, hoz is, igaz örök emlékeket halálos ágyadon vele együtt mosolyt, sikert, elégedettséget, utolsó lélegzetként büszkeséget! Sokszor mondták már látszólag boldogok hogy mi lenne a jó, hogy hogyan járjak el jól, vagy hogy mit kell tennem és hogy valójában ki is vagyok! Mint ahogy azokat is: mi az ami ízleni fog vagy melyik zene az ami fasza és menő! vagy hogy neked is tetszik! De ezek a dolgok megalkotott létezésed egyénisége, céljai másoké és csak rád van erőltetve hogy a tiéd! Szóval mikor majd azt hiszed boldog vagy sikeres és isten, na akkor döbbenhetsz majd rá mennyire elszúrtad. Hiszen Volt elég erőd kitartásod, hited, hogy megvalósítsd az emberek által hirdetett, óriás királyságot, társadalmi fennköltséget és irigységet. mindeközben becsapva magad, boldogságot kiáltasz! Így lettél hát te is a társadalom egyéniségének hű rabszolgája! Taps. Na most, ha belegondolunk abba, hogy az a mérhetetlen energia, szorgalom, veszteség, elnyomás vagy inkább fojtás ami által elérted a rabszolga sorsot azt inkább belefeccölhetted volna valós, általad elképzelt, vágyaidtól buzgó, kívánságoktól szép életed igaz sikeréhez, akkor hol lennél? Értem én, hogy ebben nem támogat senki, nincs, aki kiemeljen vagy irigyeljen. És nem fognak majd írni rólad úgy, mint aki a saját boldogsága vagy siker történetének volt a kulcsa! Ki igazán boldog-ként élt és ez példamutató volna, hanem csak egy álmodozó bolond, makacs semmire való, különcködő, kitaszítottnak! Mivel nem a megszokott előírt, elvárt életképet látják, hanem mint valakit, aki mert tenni a saját boldogságáért, azért hogy elégedett legyen, hogy tényleg örülhessen és jóízűen nevethessen. Nehéz megérteni ezt tudom! Sőt totál összezavart meg a kép, de ha megpróbáljátok csak egy dologban, vagy egy igaz magad által alkotott célként felfogni, megpróbálni megvalósítani, akkor hidd el, megnyílik majd valódi mivoltod, hogy ki vagy! Akkor már érteni fogod és tudod, hogyan éld az életed a jövőben. Váltsd valóra álmaid! Legyél sorsod, boldogságod kovácsa! Vedd kezedbe egyéniséged formálását, döntéseid szépséget! Irányítsd te a környezeted, és ne ő a tiedet! És meglásd, az élet amilyen szép, olyan fantasztikus örömöket is tud adni, általad elképzelhetetlen, kizártnak tűnő sorsszerűségekkel! Most azt mondatná veled az eddigi elnyomás hogy ez egy csoda! De tudod csodák nem léteznek, a csoda te vagy! Kezedben van a döntés választhatsz: ha jól választasz, a csoda kísér utadon. Ha nem, mások csodáját kísérheted útjukon. Mondják/mondhatják ők nagy bölcsességgel, hogy az igaz boldogságot választottad jól döntöttél! De fura, hogy már megint ők aratják le a gyümölcsét! Szerintem meg amit elérsz szívedből, és amiért keményen dolgoztál, azt azért vállaltad, igaz nem kevés munkával, kitartással, hogy eredmény képpen életed célba érjen! Úgy gondolom, ez is csak azt bizonyitja, hogy rosszul állítjuk be mi az ember boldogságát és jóságát! Hiszen nem a döntésünk teljessége az valójában, hanem az irigység és önzőség által, társadalmilag beállított séma! Magunkat hősként elképzelve valami nagyok lehessünk mások szemében! Ezzel életünk profin megvezetve, leterel egy másik ösvényre, a valódi élet kitaposott járt ösvényéről!
Szuper köszönet! Boldog lehetek, amíg megfelel minden tettem a tőlük elvártaknak.
1 hozzászólás
Érdekes gondolatok a boldogságról. Az tény, hogy kívülről nem lehet boldoggá tenni senkit. Viszont lehetünk kedvesek, figyelmesek, hűségesek és ha ezt nem önmagunk megerőszakolásával tesszük, akkor akár ettől mi és a másik fél is boldog lehet. A boldogság azonban nem egy állandó kincs, időnként “eltűnik” az életünkből, bármit is teszünk/tesznek értünk, viszont törekednünk kell arra, hogy visszataláljon hozzánk.
Szeretettel: Rita 🙂