Nem néztem, csak fültanúja voltam az este egy kereskedelmi csatorna híradójának.
Első hírfolyamban a 30 leggazdagabb magyar vagyonát ecsetelték. pl. hogy a legvagyonosabb magyar hány évig élne eddig felhalmozott tőkéjéből, ha a mai átlagkeresetet vennék alapul. Nem foglalok állást. Sorolják a neveket. Hallásból ismerem őket. Nem figyelek rájuk (túlságosan). Helyette keresem az értékrendemben azt a bizonyos becsüs nélkülit. Az értékbecslés funkciója nem azt kérdezi hol a határ, hanem teljesen valami mást.
Következő hírfolyam: Ma Magyarországon kb. 40 ezer gyermek éhezik. Megint számolok. Szántok, vetek, fülemben még ott az első hírben hallottak. A józan paraszti ész. Ám itt csak a tényekre alapoznak. Igen, maradjunk a tényeknek. Pártatlanul. Hamisítatlanul. Nehogy szó érje a házunk táját. Hallom, napi egy meleg étel, ezt akarják nemzeti létminimummal szabályozni azok, akik közel állnak a teli fazékhoz, de nyújtsák mint a rétestésztát, egyik oldalról a másikra, közben elszakad még a mézesmadzag is. Csapnék az asztalra, de csak falra hányt borsó lenne. Jut eszembe a tegnapi hírekben főtéma volt, hogy ma már a mézet is hamisítják. Mi marad. Mi jöhet még? Kifőzték.
Következő hírfolyam: századvégi tanulmányok. Ismét milliárdok, de már titkosan. Állam titkosan, de szivárog. Hűtlen kezek kézről kézre mossák? Szivárog. Adásról adásra… és bizony tanulmány…
Következő hírfolyam: Ingatlan eladás(ok). Ott ahol a pompás rezidencia időközben helyiséggé van nyilvánítva. Nem új keletű, nem is nyugati, itt már megszokott stratégia. Jókor jó helyen válni polgármesterré. Nem mondtak ismeretlent, csak más nevekkel és utca számmal. Csak, hogy tudjuk. Tisztába legyünk a helyzetünkkel, meg az övékkel (is).
Következő hírfolyamok: Méreg drága melltartó… stb. kit érdekel (?) Már a fél fülem sem hallgatja… Egy általam ismeretlen mesehősnek a tappancsa is (!) örök nyomot hagy a sztárok között a múltnak. Állati. Ezzel vége.
Számot vetnék. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem akarnék jobb világot. Az igazság ott kezdődne, ha visszájára fordulna minden Átkapcsolok másik csatornára. Éhezők viadala… ugyanaz kicsi másképp… Kár is tagadni… megint átkapcsolok. Itt menekült áradat. Menekülök én is… de élnem élnem kell a lehetőséggel, hogy kikapcsolok mindent. A csendben rejtezne az igazság. Nem állítom, mert hazugság volna… tagadása annak hogy nem akarok szembesülni a világ zajával. A probléma ott kezdődik, hogy a döntés nem az én kezemben van. A megoldás a dollármilliomosoké. Gondolom én, csak ők nem gondolják. Ki halott már olyat, hogy megmentsen egyszerre 40 ezer éhező gyermeket, az akinek van miből… (ITT MAGYARORSZÁGON)
2015 november
6 hozzászólás
Sajnálatos valóság…
Igen, sajnos.
Köszönöm István, hogy itt időztél!
szeretettel-panka
Kedves Dpanka!
Tudod,ma mindenki azt hiszi,neki van igaza!
Ez a legnagyobb probléma!
Szeretettel:M
Igen, az a baj, hogy az érdekek ütköznek…
Köszönöm soraid Misi!
szeretettel-panka
Hűen írtad kedves Panka a mai valóságot.
Sajnálatos, szomorú, hogy akik tehetnének róla, azok nem tesznek semmit. Sőt azt hiszik az a legnagyobb érdem a pénz. Nem átallották kijelenteni "annyit ér egy ember, amennyi pénze van"
Milyen világ ez???
Szeretettel: Ica
Hát ha azt vesszük ilyen téren nem változik a világ. sajnos.
Köszönöm gondolataidat!
szeretettel-panka