Bővült a prózai művek választéka az ELBESZÉLÉSSEL, amely a novellánál terjedelmesebb időtartamot, cselekmény sort ölel fel. Valahol a novella és kisregény között helyezkedik el.
Egy kicsit nézzünk bele a témába:
Az epikának a történelem folyamán számos alakult ki. Ilyenek például:
mítosz, melyből az egész keletkezett
monda, amely a mítosz és az eposz mellett a legkorábbi epikai műfaj volt
prózai mese (tündérmese, népmese)
rege
állatmese és állateposz
tanító célzatú ezópusi mese
apológ
példabeszéd (parabola)
paramitia
idill
legenda
románc
ballada
újabb prózai műfajok
regény
novella
elbeszélés
karcolat
kisregény
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj. Cselekménye általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül. Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne. Lezárására jellemző a csattanó. A novella név az olasz nyelvben eredetileg olyan történetet jelentett, amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát; ez különböztette meg az epikától, amely a köztudatban élő mondai anyagból merített.
Az ELBESZÉLÉS (régi magyar nevén: beszély) a szépirodalmi műfaj-hierarchiában tágabb értelemben a novellával azonos jelentésben használt kifejezés, szűkebb értelemben a terjedelmében a novella és a kisregény között elhelyezkedő, gyakran hosszú novellának nevezett prózaepikai műfaj. Ez utóbbi meghatározása sok esetben bizonytalan, gyakran a teoretikusok is ellentmondanak egymásnak az elbeszélésműfaj értelmezésekor. A novellával szemben általában jellemzi, hogy ugyan szintén egyetlen cselekménysorra fűződik fel, ám az események és leírások bőségesebben, részletesebben kifejtve kapnak helyet benne, emellett gyakoribbak a helyzetváltoztatások és a fordulatok. Verses változata az elbeszélő költemény válfajaként számon tartott költői elbeszélés, régiesen költői beszély.
A műfaj tipikus példái Stendhal Vannina Vannini, Puskin Dubrovszkij, Kleist Michael Kohlhaas, Tolsztoj Kozákok, Gorkij Csudra Makar, Thomas Mann Tonio Kröger, Krúdy Gyula Az útitárs című elbeszélései.