„Ha nem Széchenyit illetné meg a legnagyobb magyar jelző, akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a haza bölcse, akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán a nemzet mindenese. ”
Fáy András a magyar reformkor egyik nagy alakja, aki még Széchenyi előtt fölismerte a magyar gazdaság és kultúra elmaradottságának az okait . Élete fő céljául tűzte ki, hogy enyhítsen és segítsen a magyar gazdaságon és kultúrán. Egyike volt a magyar nemzet leghasznosabb és legdolgosabb tagjainak, aki életét a hazának szentelte, önzetlenül, jutalmat nem várva, sőt inkább a sajátjából áldozva.
A reformkorban bontakozott ki a magyar romantika irodalma, amely a klasszicizmust váltotta fel. Ez az új irányzat Franciaországban alakult ki a Nagy Francia Forradalom után. A romantika az udvari világ és a városi élet helyett a természethez, a népihez, a görög-latin antikvitás helyett a nemzeti múlthoz fordult ihletért. Két formája ismert: aktív és passzív romantika. A passzívban a valóság elől a mesék világába, a lovagkorba és az álmokba menekültek el az írók. Az aktív irányban viszont az emberibb jövő felé fordították tekintetüket. Mindkét irányra jellemző közös vonás az egyéniség kultusza és a művészi szabadság hirdetése. A műalkotás legfőbb ihletői a képzelet, az érzelemvilág és a szenvedély. Az írók kivételes jellemeket és kivételes helyzeteket ábrázoltak. A romantika fedezte fel újra a népköltészetet, és ezek értékeit használta fel a műköltészet.
A magyar romantikát sokan az Aurora megjelenésétől számítják. Kisfaludy Károly adta ki ezt a szépirodalmi évkönyvet 1821-ben. Ez a könyv már nemcsak a nemességnek szólt, hanem a fiatalokat és a hölgyeket is megszólította. Az Aurorában tűntek fel először azok a nevek, amelyek később meghatározták az irodalmat: Vörösmarty, Bajza és Toldy. A régebbi irodalmi generáció háttérbe szorult, az irodalom központja vidékről a fővárosba tevődött át és az írók fokozatosan átvették a bohém városi életmódot. 1830-ban megalakult az Akadémia, melynek célja volt a rendszeres nyelvművelés. 1836-ban Kisfaludy követői megalapították a Kisfaludy Társaságot és 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház .
A romantika irodalma Vörösmarty Mihály fiatalkori költészetében nyilvánul meg először és egészen Petőfi Sándor fellépéséig a magyar irodalom vezető irányzata. Sok műfaj ekkor teremtődött meg, a magyar költői nyelv kialakulása is a romantikához kötődik.
A romantika képviselői a magyar irodalomban: Katona József, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely, Petőfi Sándor, Fáy András, Jósika Miklós, Eötvös József, Jókai Mór, Arany János és még sorolhatnám.
Fáy András 1786. májusában látta meg a napvilágot a zemplén megyei Kohányban. Előkelő nemesi családból származott , apja Fáy László, édesanyja Szemere Krisztina. Gyerekkorát nagyszülei birtokán, Gálszécsen töltötte. Sárospatakon, majd Pozsonyban végezte jogi tanulmányait. Az ügyvédi vizsga letétele után nyolc évig szolgabíró volt Pest vármegyében. Hivatalát otthagyva néhány évig gombai birtokát igazgatta, szabadidejét az irodalomnak és a társadalmi tevékenységeknek szentelte. Hivatalos irodalmi elismerést először 1824-ben kapott: elnyerte a 400 forintos Marcibányi-féle jutalmat, amelyet teljes egészében a sárospataki főiskolának adományozott. Lelkesen támogatta a fiatal írókat, költőket, tudósokat. Háza csakhamar a fiatal tehetségek találkozóhelye lett. 1844-ben meghívta barátait a fóti szüretre, ahol Jedlik Ányos bemutatta új találmányát, a fröccsentő palackot. A szénsavas vízzel összekevert italt Vörösmarty Mihály nevezte el fröccsnek, ekkor született Vörösmarty Fóti dal című verse. 1823-ban Pestre költözött és politikai és társadalmi téren munkálkodott. Széchenyi kedvéért belépett a Nemzeti Kaszinóba, melynek könyvtárosa, később igazgatója lett. Az Akadémia 1831-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1832-ben, negyvenhat éves korában nősült meg, a fóti bíró leányát Sziráky Zsuzsikát vette el. 1832 és 1836 között országgyűlési képviselő volt. A Kisfaludy Társaság megalakulásakor őt választották igazgatónak . Egész életében sokat fáradozott a nemzeti színészetért, 1834-35 között Döbrentei Gáborral együtt a budai színtársulat igazgatója volt. Részt vett a Védegylet alapításában, a Nemzeti Kör munkájában, sürgette egy nevelőnőképző intézet felállítását és elkészítette egy Pesten felállítandó protestáns főiskola tervét. 1840-ben az ő kezdeményezésére alakult a Hazai Első Takarékpénztár Egyesület néven az első magyarországi takarékpénztár. A szabadságharc bukása után visszavonult birtokára és életét főleg az irodalomnak és családjának szentelte. 1864-ben halt meg, a Kálvin téri református templomban helyezték örök nyugalomra .
Nevét adta a Fáy András-díjnak, melyet a honvédelmi miniszter évente adományoz, a katonai gazdálkodás megvalósításában végzett közgazdasági, pénzügyi-számviteli, vagyongazdálkodási munkaterületeken nyújtott kimagasló tudományos és alkotói tevékenység elismerésére.
Fáj András fontosabb művei:
1807 – Bokréta – gyűjtemény, amely epigrammákat, dalokat és meséket tartalmaz.
1818 – Friss Bokréta – ebben található a Különös Testamentum című elbeszélése
1820 – Fáy András eredeti meséi és aforizmái.
1824 – Kedvcsapongások – novellákat és drámákat tartalmaz.
1825 – Fáy András újabb eredeti meséi és aforizmái
1825 – Pesten megjelenik a meséket és aforizmákat összefogó harmadik kötet.
1826 – Hasznos házi jegyzetek
1827 – A két Báthory – történelmi dráma.
1832 – Bélteky ház – I. társadalmi regény.
1839 – Terve a pestmegyei köznép számára felállítandó takarékpénztárnak
1841 – Kelet népe nyugaton, politikai munka.
1841 – Nőnevelés
1846 – Jelenkorban megjelent összeállítások a hon legközelebbi teendői körül
1856 – A szutyog-falviak, regény.
1858 – Bakator Ambrus, regény.
1858 – A Halmay-család, regény.
1862 – Az elszegényedések
Ő írta az első társadalmi regényt 1832-ben a Bélteky ház címmel. De legnagyobb írói sikerét mégis meséivel aratta.
A fabulák – más néven állatmesék eredetüket tekintve lehetnek népi bölcsességen, kollektív tudáson és tapasztalaton alapuló mesék. Ez a fajta mese nem tekinthető teljesen irodalmi műfajnak, hiszen a lényege a tanításra helyeződik. A fabulák általános szerkezete: helyzetrajz, szereplők párbeszéde, a párbeszéd erkölcsi tartalmát szemléltető cselekmény és erkölcsi vagy gyakorlati tanulság. A mesék többségére érvényes a szűkszavúság, a rövidség, és az, hogy az író nem magyarázza túl a történeteket. Az állatok csupán szemantikus hordozói az erkölcsi tanulságnak. Az állati lények emberi arculatot öltöttek és megjelenik a reálisan láttatott természeti környezet. A gonosz, zsarnokoskodó, buta embereket a vadállatok testesítik meg, míg a szegényeket, akik okosak és pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek a háziállatok. Ismert állatmeseírók: Ezópusz, Phaedrus, La Fontaine, Pesti Gábor, Heltai Gáspár, Péczeli József, Virág Benedek és természetesen Fáy András.
Az aforizma életbölcsességet, elmés gondolatot, erkölcsi igazságot vagy ötletet tömör, szellemes formában kifejező, velős mondás. Az aforizma műfaját először a francia moralisták: Pascal és Chamfort virágoztatták fel. A német irodalomban Goethe, Novalis és Nietzsche művelték. A 19. században Oscar Wilde tette divatossá ezt a műfajt. A magyar irodalomban Eötvös József és Osvát Ernő éltek vele.
Fáy András első meséket tartalmazó kötetét 1820-ban, Bécsben adta ki, Fáy András eredeti meséi és aforizmái néven. A könyv ezres példányszámban jelent meg és 1825-ig három kiadást ért meg. Ezután 1825-ben adta ki következő kötetét Fáy András újabb eredeti meséi és aforizmái címmel. Még ebben az évben megjelent egy kötet, amely összes meséjét tartalmazta.
A könyvet pártfogójának ajánlotta, akit az Ajánló Levélben Nagy Májú Lúdnak nevez. Az Ajánló Levél után magáról és mecénásáról ír. Elmeséli, miként szerette meg gyerekkorában a meséket és miért lett szerencsétlen. A szerencsétlenség okáért saját bibircsókos orrát hibáztatta, ami miatt sokszor kicsúfolták, elzavarták és visszautasították. Sok időbe tellett, de elfogadta saját magát és boldog ember vált belőle. Pártfogójáról csak annyit ír, hogy a Tisza mellől származik, előkelő nemesi családból és mindig pártfogolta a költészetet. Végül a bevezetést egy ajánlólevéllel zárja, amely a könyvkötőknek szól. Fontosnak tartotta dicsőítésüket, hisz nélkülük nem jelenhetett volna meg műve.
Szerkezetüket tekintve a mesék többnyire rövidek, vannak 5 soros és vannak 2 oldalas művek is. A címek általában 4 szóból állnak és nem sejtetik a történetet. Fáy mindig helyzetrajzzal indít, ezt követi a párbeszéd, a cselekmény és végül az aforizma. Nyelvezete egyszerű, a szöveg egyszeri olvasásra megérthető. A szereplők többnyire állatok, de személyeket is találni (A tarka köntös, Haydn, A palóc)
Fáy meséi egészen sajátos színt hoznak a magyar irodalomba. „A novellisztikus elemek, az alakformáló és helyzetteremtő kézség, az anekdotikus előadás kitűnő írói képességekre vallanak.” E mesék szinte kivétel nélkül célzatosak, valamilyen politikai vagy erkölcsi nézetet fejtenek ki. A kor számos jelenségére, tulajdonságára hívják fel a figyelmet. Nagyon sok emberi vagy nemzeti gyarlóságot tesz nevetségessé, például: utánzás (A majom), irigység (A kutya), haszonlesés (A macska és gazdája), unalom (Az unalom).
Az Ezópusz, Phaedrus és La Fontaine által ihletett mesegyűjtemény – a hozzá csatolt csattanós aforizmákkal – a liberalizmus propagandája és erkölcsi példatára. A nagy fabulaírók meséit is újra elmondja, de új köntösbe burkolva, hogy napi aktualitása legyen a meséknek. Ilyen például A hangyák című mese, amelyben azzal kezdi, hogy a hangyák egész évben szorgalmasan gyűjtögettek, míg a többi állat csak dorbézolt. Ezópusz meséjével ellentétben itt nemcsak a tücsök kér élelmet, hanem az egér, a borz, a patkány és a hörcsög is. Ők persze kedvesen mindig adtak élelmet, míg a végén semmijük sem maradt.
Nekem legjobban A róka és a nyúl című mese tetszett. A mese cselekménye télen játszódik, amikor is a farkas vadászni indult. A nyúl óva inti őt, hogy inkább maradjon otthon, mert a hóban meglátszik a lábnyoma és így a vadász könnyen rátalál. Ám a farkas sértődötten továbbment, neki ne adjon tanácsot a gyáva nyúl. Pórul is járt a róka, mert elkapta őt a vadász. A mese tanulsága: „Az okos ha bukik, nagyot bukik, s rendszerint nyakát töri!”
A közönség megértette célzásait és gyorsan kedvenc olvasmánnyá vált Fáy mesegyűjteménye. Meséi a haza iránti szeretetre, a közélet szolgálatára, az emberi hibák leküzdésére nevelnek. Fáy meséi nagy hatást tettek Széchenyire is, aki az 1838-as Pest megyei közgyűlésen kijelentette, hogy a honi reform teendőire az első eszmét, önelszánást Fáy meséi ébresztették fel benne.
További tanulságok:
„Magyarom! Elvész az eredeti karakter a sok követésben.” (A majom)
„Sok tudós mindent tud, csak azt nem, amit kellene tudnia.” (A medve)
„Ki-ki csak azon talentummal kereskedjék, amellyel bír, s kivált a szegény hazának ne ártson azzal, hogy igen kíván használni neki.” ( Az ökör és oroszlán)
„Mily sokan ítélnek csak azért, hogy eltitkolhassák mások előtt valamihez nem értésöket!” (A vak és a siket)
Fáy András meséit azért választottam, mert 2010 folyamán megismertem Heltai Gáspár állatmeséit és megtetszett ez a műfaj. Szerettem volna állatmeséket olvasni más magyar író tollából is. Mondhatom, kellemesen csalódtam. Igaz az összes mesét nem olvastam el, de amit olvastam, az egytől-egyig tetszett. Így jellemezhetem őket: humorosak, velősek és tanulságosak. A mesék olvasása mellett sok új dolgot megtudtam Fáy Andrásról, aki sajnos nem található meg a magyar irodalom kánonjában. Pedig szerintem ott lenne a helye. Csak azért is, mert a Bélteky ház című regénye Jósika Miklós és Eötvös József számára az alapot jelentették. A művet csak ajánlani tudom mindenkinek, de főleg annak, akiben még él a mesék iránti szeretet.