Nyomós okom van rá félteni, mivel a nyolc és fél tonnás kínai Mennyei Palota a vártnál hamarabb visszazuhan a földre, és állítólag húsvét táján valahova becsapódnak hamuvá nem égett darabkái.
Igaz ez csak feltételezés, hisz egyelőre senki nem akar semmit bizonygatni, mert nem tudni pontosan milyen anyagból készült, no meg az is kiszámíthatatlan egyelőre, hogy hova csapódhatnak a kisebb-nagyobb részecskéi.
Ennek ellenére azzal nyugtatnak a hozzáértő szakik, nagyon kevés esély van rá, hogy bárkiben, vagy bármiben kárt tegyen, sokkal kevesebb mint megütni a főnyereményt a lottón.
Ezt bizonyára a „reductio ad absurdum” metódusával számíthatták ki, ami tisztára logikus lenne, ha sok lenne benne a logika.
Emiatt féltem hát a tojásokat, úgy a húsvéti pirosakat, mint a magaméit.
De nem nagyon.
Mivel ugyanezzel a módszerrel én is bebizonyíthatom, lehetséges, hogy épp az ölembe pottyanjon egy darab kínai miegymás, amikor a piros tojással tele kosárkát is ott tartom, természetesen bizonyítván így, az ellenkezőjét.
Tehát semmi pánik, nem lesz semmiféle tojászúzás, legfeljebb egy kis lyukacska a Föld védőburkán, de ezt befoldoztatják majd velünk valamilyen légszennyezést elhárító adóféleséggel.
10 hozzászólás
Kedves István!
Jól fogalmazod meg félelmeidet, és utána kifejted, hogy alapjában véve alaptalan a félelem. Mert így is van, százalékosan ki sem felyezhető annak az esélye, hogy valakire ráessen.
Viszont, írásoddal arra is felhívod a figyelmet, hogy ennek az esélye egyre nő. Annyi űrszemét kering már felettünk, és nem is kis darabok, hogy egyre sűrűbben fog visszaesni, – és lehet, hogy a fejünkre – valami.
Tetszett az elgondolkodtató írásod, üdvözlettel: János
A fejünkre pottyanó űrszeméttel bizonyára lesznek némi gondok, szerencsére nem lesz bizonyítható kitől származik, így nyugodtan nem létező földönkívülieket is gyanúsítani lehet majd.
Köszi! Üdv. István
Hál'istennek nem esett a fejünkre, de minden megtörténhet más űrszeméttel. Nem vagyunk biztonságban, sajnos.
A biztonsággal nagyon hadilábon állunk, ez így igaz, de a sajnos az, hogy a helyzet egyre romlik, úgy a levegőben mint vízen és szárazon. István.
Bizony, bizony, István azért mégis lehetséges, hogy nem úgy sül el, ahogy gondolják, mert már annyi minden mgetörtént… Isten ne adja, de minden lehetséges. Ezért legjobb, ha nagyon vigyázunk magunkra… S mint ahogy tudom, ez már megtörtént, s jó, hogy szerencsénk volt…
Üdvözlettel: Kata
Csakis mi kell vigyázzunk magunkra kedves Kata, másoknak nemigen érdeke ezt megtenni. Üdv. István
Kedves István!
Én inkább az internet elérést hiányolnám, internet nélkül azt sem tudhatnám, hogy mi miatt aggódsz.
Annyi űrszemét kering a Föld körül, hogy a távközlés részleges, vagy teljes megszűnésével lehet számolni miattuk.
Az űrszeméttel való összeütközés tönkreteszi a mobil telefonálást, és az internet elérést biztosító műholdakat /vagy az azokat energiával ellátó napelemeket/ és azokból is űrszemét lesz. Minden összeütközés az űrben újabb űrszemetet termel. Minél több az űrszemét, annál valószínűbbek az összeütközések, és az ütközések mennyisége miatt láncreakció alakul ki és az ütközések és új törmelékek sora annyira veszélyessé teszi az űrutazást, hogy már nem leszünk képesek felmenni és rendet rakni.
Judit
Így van kedves Judit, hiszen internet nélkül olyan nyugodtan üldögélhettem volna a tojásaimon, akár egy pingvin, amelyiknek gőze sincs, hogy feje felett űrszemét is kering, nem csak tojásrabló ragadozómadarak. Üdv. István
Szia István!
Sajnos, nem csupán a Földet szemeteljük tele, hanem az űrt is, nem számolva a következményekkel. Azok pedig, minden bizonnyal, nem maradnak el.
De ki hallgat meg minket?
Szeretettel,
Ida
Meg senki nem hallgat kedves Ida, legfeljebb csak elhallgattatnak, én úgy érzem ez kezd divatba jönni, kellős közepén a sokat reklámozott „neo-demokráciának”. Szeretettel:István