…gatyadal…(szösszenet)

Amikor úgy érzed a poharad félig üres, próbálj meg arra gondolni, hogy félig tele van!…mondta a barátom. Hogy is van ez a pohár ?

Tényleg. Mennyien élnek sokkal rosszabb körülmények között, és szomorúbban
nálamnál. Hiszen van lakásom, munkám, és tudok még nevetni. Akkor miért vagyok
elégedetlen? Azért mert vannak körülöttem gazdagabb emberek, akik rázhatják a
rongyot? Vajon ők boldogabbak is?… vagy csak könnyebben élnek ?

Igaz, utazhatnak bármerre,… én viszont lehet, hogy szebbnek látom a közvetlen környezetem
kincseit, mint ők a távoli világot. Ráadásul nem kell bajlódnom az állandó csomagolással,
begyűrnöm a ruháimat a szűk bőröndökbe, és azon filóznom,… most vajon melyik fürdőrucimat vigyem a tengerhez, vagy vegyek-e újat. A szekrényben nyugodtan hátra rakhatom a nyári ruhákat, amikor bejön az Ősz , és elővehetem télikabátomat ha a Tél köszönt Ránk.
Nem kell gardrobot takarítanom, hiszen néhány szekrény és fiók, képes befogadni
teljes ruhatáramat.

Nem késem le a repülőt, a vonatot, és a világjáróhajókat sem.
Nem leszek tengeribeteg, nem szorongok egy szűk kabinban, nem mászik fel a gyomrom a torkomba, ha fel és leszáll a repülőgép. Különleges védőoltásokra sincs szükségem trópusi betegségek ellen. Elég hogy megszoktam a hazai szúnyogok csípését, és a magyar ételekhez felhasznált nyersanyagokat bírja a gyomrom. Nem fogok eltévedni egy idegen országban, ismerem az utat ami hazavezet. Nem zavar ha sztárjkolnak a pilóták, nem érdekel melyik országban készül a nép hatalomátvételre, vagy éppen melyik szigetet fenyegeti cunami. Nem számít hol szökik a hőmérő higanyszála túl magasra, vagy olyan alacsonyra, hogy megviselje európai szervezetemet. Nem kell félnem a hurrikántól, és a lavináktól sem. Nem csípi meg a lábam a medúza a tengerben, nem támad meg cápa. és nem érhet síbaleset sem.

Akkor most jó nekem? Lehet hogy én vagyok a boldogabb?….vagy csak megpróbáltam a poharamat félig teletölteni? Lehet,… de most nagyon jólesett!