Itt a Napvilág portáján olvasható Verses öröknaptáraim ( Feltöltés dátuma: 2021-09-28.) kis szösszenetem. A mai napra a Horgas Béla szerkesztette VERSES ÖRÖKNAPTÁR című kötetbe az alábbi verset választották. Levendel Júlia írt hozzá értékelő sorokat.
ITT ÁLLOK A RÓNAKÖZÉPEN…
Itt állok a rónaközépen,
Mint a szobor, merően.
A pusztát síri csend födé el,
Mint elfödik a halottat szemfödéllel.
Nagymessze tőlem egy ember kaszál;
Mostan megáll,
S köszörűli a kaszát…
Pengése hozzám nem hallatszik át,
Csak azt látom: mint mozog a kéz.
És most idenéz,
Engem bámul, de én szemem sem mozdítom…
Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
Szinte gyermeki büszkeség tölt el, ha olyan Petőfi verset olvashatok, amit a költő szeretett szülőfalumban alkotott. Ugyanakkor nagyon bosszús is leszek, ha látom, hogy nemtelen egyszerűséggel, elhagyják a vers alól azt, amit Petőfi nem feleslegesen írt oda: a helyet és az időt.
Tankönyveket és köteteket szerkesztő hölgyek és urak jó lenne erre is ügyelni…
Szalki Bernáth Attila
1 hozzászólás
Sajnos az említett kötetben sem tüntették fel a vers után a szekesztők a helyet és időt,
az ide másolt szöveg egy másik, hű kötetből való.