Isten hozott a Föld nevű bolygón

Az egész emberi társadalom már évezredek óta az egoizmusra épül. Rendszerek jönnek-mennek, de az ego marad. Az ego nem más, mint szerep identitás. Amikor valaki azonosul egy választott, vagy akár ráaggatott szereppel. Ezt a folyamatot megpróbálom egy példával illusztrálni. Tegyük fel, hogy gyermek vagy, a szüleid pedig ügyvédet szeretnének nevelni belőled. Mindennél fontosabb nekik, hogy te is ügyvéd akarj lenni, tehát felvedd azt az identitást. Te azonban inkább zenélni szeretnél, vagy egyszerűen csak játszani, mint minden más gyerek. Nem igazán foglalkozol még a felnőtté válással, ami egyébként teljesen természetes dolog. Ezért elkezdenek idomítani. Ha nem azt teszed, amit ők akarnak, akkor megaláznak. Szobafogságot kapsz, megvernek, és válogatott eszközökkel hitetik el veled, hogy nem vagy elég jó. Gyakori az érzelmi zsarolás. Úgy állítanak be önmagad előtt, mintha bűnös lennél. Ha például nem vagy szófogadó, akkor nem is szereted a szüleidet, nem vagy méltó hozzájuk, csak a terhükre vagy, koloncnak számítasz a nyakukon és a többi. A lényeg, hogy értéktelennek hidd magad. Kisebbrendűséget keltenek tehát benned. Amúgy is függesz tőlük, ezzel pedig visszaélnek. Elmondják, hogy más gyerekek mennyivel különbek nálad. Érezd magad bűnösnek másokkal szemben! Azok az emberek, akik addig szeretettel fordultak feléd, hirtelen az ellenségeid lesznek. Ha viszont azt teszed, amit ők akarnak, akkor dicséretet kapsz, esetleg ajándékot vesznek neked, elismerésben részesítenek, és a többi. Ezt sokszor megismétlik, s ezzel az idomítással el is érik, hogy a háttérbe szorítsd az egyéniségedet, és pontosan azt tedd, amit ők akarnak. Ekkor már az is előfordulhat, hogy valósággal rettegni fogsz a kudarctól, mert az szégyenhez, önleértékeléshez vezet. A hasonló korúakban riválist, vagy akár ellenséget fogsz látni. Nem szabad felülmúlniuk! Mindent megteszel azért, hogy te múld felül őket. Büntetés helyet, jutalmat akarsz. Aztán, ha felnősz, beteges örömet fogsz érezni, ha megmutathatod, milyen jó ügyvéd vagy. Ha rosszat mondanak rád, iszonyatos haragot fogsz érezni, mert az emlékeztet a "hitványságodra". Örülsz, ha dicsérnek, és mérgelődsz, ha szidnak. Azt akarod, tiszteljenek,"öntudatos" robot leszel tehát. Bűnözőket fogsz védeni, és boldog leszel, ha a segítségeddel felmentenek egyet. Ambiciózussá válsz, éppen úgy, ahogy a szüleid, az idomáraid szerették volna, ráadásul azt képzeled majd, hogy ez egy erény. Versenyezni fogsz, hogy felülmúlhass másokat. Nem te vagy az alacsonyabb rendű, hanem ők! Pereket nyersz sorra. Az egész társadalom a hazugságokra épül, ez az élet rendje. De észre se veszed, hogy még önmagadnak is hazudsz. Ügyvédként, vagy bármi másként, sok mindent elérhetsz az életben, anélkül, hogy akár csak egy percre is boldog lennél. Azt se tudod, mi az. Az egód ostoba kielégüléseit összekevered a szabadság érzetével. Talán még rémleni fog benned a valódi lényed, de már nagyon mélyre temetted. Nem is mersz vele szembenézni, mert akkor magadat vádolnád. Inkább harcolsz mások ellen, hogy tovább "aludhass". Lelkileg nyomorékká válsz, mint többmilliárd másik, és még csak észre sem veszed. Igazi tragédia ez, pedig teljesen hétköznapi jelenség. A médiában ilyesmivel nem foglalkoznak. A médiában az a fontos, hogy lefogyjál, és okos termékekkel vedd körül magad. Mágusok küldenek neked energiákat, és orvosok vagdalnak, ha beteg vagy. Ha rossz érzéseid vannak, aggatnak rá egy divatos nevet, majd teletömnek gyógyszerekkel. Holott egyetlen bajod van csupán: önmagadat utálod. Ezen nem segít a mágus, de még az orvos sem. A társadalomnak pedig éppen az a célja, hogy megutáld magad. A bűntudatkeltés egy remek "nevelési" mód. Ha valaki megüt, nem feltétlenül engedelmeskedsz neki. De ha bűntudatot tud kelteni benned, akkor már magadtól is "vezekelni" akarsz, tehát a kedvében akarsz járni. Ha felveszed a "bűnös vagyok" identitást, manipulálhatóvá válsz. Szinte gombnyomásra. Az egódon keresztül irányítanak majd, te pedig mindent megteszel, hogy megfelelj az elvárásoknak. Még akár gyilkolsz is, vagy meghalsz, hogyha kell. Akkor leszel "bátor hős", ha bemész a húsdarálóba. Önként és dalolva. Az irányítóknak öntudatlan robotokra van szüksége. Nem az egyéniségedre kíváncsiak, hanem arra a valakire, akit nevelnek belőled. A jelenség felismeréséhez elég csupán megfigyelni az oktatási, nevelési rendszert, vagy magunkba nézni egy kicsit mélyebben. Nem kell hozzá más, csak józan paraszt ész. Ha megutálod magad, mindig keresni fogsz valamit: új kocsit, szebb házat, jobb párt, több pénzt. Igazi fogyasztó leszel, de semmi se fog kielégíteni, sose leszel igazán boldog. Embertársaidat pedig utálni fogod, mert kivetíted rájuk azt, ami a lelkedben van eltemetve. Ez egy téboly, egy igazi diliház. Isten hozott a Föld nevű bolygón!