Itt a tél

Az utóbbi hetekben igazi arcát mutatja a tél az összes kellékével együtt: hóval borított táj, jeges utak, befagyott tavak, csúszkáló emberek. Még a varjak sem hiányoznak, fázósan kárognak a csupasz fák tetején. A fiatalabbak élvezik a tél áldásait, a dombok megtelnek vidám szánkózókkal, a jégpályák korcsolyázóktól hangosak, a legifjabbak pedig hóember építésében élik meg kreativitásukat. Egy lelkes apuka iglut készít gyermekeinek az összelapátolt hókupacból. Valóban úgy néz ki, mint egy valódi jégkunyhó, a környék gyerekei és kutyái hatalmas üdvrivalgással veszik birtokukba. „Eszkimósdit” játszanak, bár a kutyák nem igazán akarnak vállalkozni a szánhúzásra.
– Kik azok az eszkimók? – kérdezi egy öt év körüli kisfiú a nagyobb testvérétől.
– Az eszkimók északon élnek, jégkunyhóban laknak, és bálnára vadásznak – hangzik a válasz.

A nagylány nem tévedett, az eszkimók valóban északon élnek, Kelet-Szibériától Alaszkán és Kanadán át a Grönlandig húzódó arktikus területeken. Az eszkimó szó nem egy konkrét népet jelöl, hanem rokon nyelvű és kultúrájú népcsoportokra utal. Pontos eredetét nem ismerjük, de egy meglehetősen elterjedt elmélet szerint azt jelenti, nyers húsevő. Ezt az elnevezést (ami például Kanadában sértőnek számít) csak a többi nép használja, saját magukra nem használnak külön nevet. Egymást az ember vagy az igazi ember jelzővel illetik. Sarkvidéken laknak, a többség az arktikus fahatártól északra, vagyis olyan területen, ahol nincs fa. Túl sok építőanyag tehát nem áll rendelkezésükre házaik elkészítésére, viszont rendkívüli mennyiségben találnak havat. Logikus, hogy hóból készítenek menedéket. Az iglu tulajdonképpen egy kalapszerű kupola, amit megkeményedett hóból állítanak össze. A hónak köszönhetően a hőszigetelése annyira jó, hogy a hideget kizárja, viszont képes benntartani a meleget. Maga az iglu szó házat vagy otthont jelent. Iglunak nemcsak a jégkunyhót, hanem egy sátrat vagy akár egy modern épületet is nevezhetnek, ám az eszkimókon kívül az iglu szón a jégkunyhót értjük. Az iglu három különböző méretben készült, mind-mind más funkcióval. A legkisebbek ideiglenes célt szolgáltak, például a befagyott tengerre építették őket a vadászatokhoz. A közepes méretűekben akár két család is elfért. Ezeket már hosszabb távra tervezték, a sok kunyhó falut alkotott. A legnagyobbakban húszan is elfértek, több helyiségből állt. Egy másik fajta építés során a sorba rakott kunyhókat folyosóval kötötték össze. A legnagyobb kunyhók közösségi térként szolgáltak.

Nézzük, hogyan is készül a jégkunyhó. Először is ki kell jelölnünk egy kört, ahová a kunyhó épül. Tervezzük meg, hol lesz a bejárat. Az a legcélszerűbb, ha az uralkodó széliránynak háttal helyezzük el. Mélyítsük el a kijelölt területet, de azért hagyjunk egy-egy magasabb padot is, ágy gyanánt. Ezután a fagyott hóból vágjunk tömböket, majd helyezzük egymás mellé befelé dőlve, körkörösen. Majd, ha az első kör kész, haladhatunk fölfelé. Ha ablakot is szeretnénk, a tömör hó helyett jégtömböt használjunk, ez átengedi a fényt. A bejáratot a hó szintje alatt helyezzük el. Kész is az iglu. A zord időben igazi menedék.

S ha már a hóról beszélünk, bizonyára sokan hallottuk azt a legendát, miszerint az eszkimóknak több száz szavuk van a hóra. Ez a feltevés abból indul ki, hogy az északi sark közelében sokkal több a hó, mint mondjuk a mérsékelt éghajlaton, tehát több szóval kell kifejezniük. Nos, a valóságban nem így van. Az első tévhit az, mint ahogy már utaltam rá, hogy az eszkimó egy önálló népcsoport. Ez nem így van, az eszkimó egy külső összefoglaló megnevezés. Az eszkimó nyelvek a paleoszibériai nyelvek közé tartozó eszkimó-aleut nyelvcsalád nagyobbik ágát alkotják. Két nyelv tartozik ide: az egyik a Grönlandon és Amerikában beszélt inuit, a másik pedig a Szibériában jupiknak hívott nyelv. Mivel mindkét nyelvet hatalmas területen elszórtan beszélik, számos nyelvjárásai léteznek. A közös azonban az, hogy nagyon erősen ragoznak, és jelentéstömörítést használnak, vagyis poliszintetikus nyelvek. Ez azt jelenti, hogy bármennyi elő- és utóragot tehetnek a szótőhöz, míg a jelentése annyira összetett lesz, hogy más nyelveken csak hosszú mondatokkal lehet elmagyarázni. Ha magát a szótövet vizsgáljuk, akkor alig néhány hóval kapcsolatos szót találunk. Mivel azonban mégis havas területen élnek, valószínű, hogy a hónak jóval több árnyalatát tudják megkülönböztetni.

Egy darabig még tart a tél. Ha iglut nem is építünk, mozduljunk ki a szabadba, és gyönyörködjünk a hóesésben!