Amikor Jézus egy néma emberből kiűzte az ördögöt, azzal vádolták, hogy Belzebubbal cimborál, s az ő segítségével teszi a csodákat. Jézus a hamis vádra így válaszolt: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik. Ha a Sátán is meghasonlik önmagával, miképpen maradhat fenn az országa?" Mindezeket nagyon szelíden mondta. Ám nem sokkal ezután a képmutató írástudókra és farizeusokra rettenetesen kifakadt: „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlóak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így kivülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel." Joseph Ratzinger munkája az egyik legalaposabb Jézus-tanulmány. Tudományos mű, de mentes minden tudálékosságtól, mentes minden szakdolgozat-szagú sallangtól: a tényeket a maguk egyszerűségében, bizonygatás és hangulatkeltés nélkül közli az olvasóval. Azt a kort, amelyben Jézus élt, úgy tárja elénk, hogy az evangéliumi történetek minden egyes mozdulatát, a legapróbb részletét is megértsük. S természetesen szembesít bennünket a Csodával. Elsőként is a szeretet csodájával! Ráeszméltet arra, hogy falsul gondolkodunk és beszélünk, ha csak annyit mondunk: Isten szeret. Isten sokkal több ennél: Isten maga a szeretet. Aztán szembesít bennünket a hit csodájával. Azzal, hogy miképpen van jelen az Úr még a hétköznapjainkban is. Azzal, hogy a hit Isten kegyelméből való. És szembesít bennünket a szenvedés csodájával is. Mert nincs hiábavaló szenvedés a földön, hiszen minden szenvedés a szeretettel van eljegyezve. Aki felveszi a keresztjét, és a Krisztussal szenved, az – mint ahogyan Pál apostol is tanítja – Krisztussal fel is támad. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő Egyszülött Fiát adta, hogyha valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Ratzinger monumentális műve felhívja a figyelmünket az írástudók felelősségére is. Oktalan, aki úgy véli, hogy tudásunkkal az ember kényelemszeretetét kell szolgálnunk. Az írástudók legfontosabb feladata ihletetten kifejezni azt, hogy csak az Úr szolgálatában ragyoghat meg az emberhez méltó szabadság.