Képek az üveglapon

Ha azt a szót hallom, hogy üvegfestés, nekem azok az unatkozós téli esték jutnak eszembe, mikor az ebédlőasztalt körülüljük a gyerekekkel és egy sablon fölé hajolva kontúrozunk, majd színekkel töltjük ki a formát. Aztán a meleg ablakpárkányban szárítást követően helyes kis műveink az ablakot, csempét díszítik, egészen addig, amíg nem alkotunk egy nagyobb, színesebb, tetszetősebb darabot a helyébe.

Hasonló fázisokat végez Ambrus Edit üvegfestmény készítő is, azzal a különbséggel, hogy ő közvetlenül az üvegre dolgozik, és persze nem egy készen kapható sablonról veszi a mintát, hanem a saját, illetve a megrendelő ötletét valósítja meg.
A rajztehetségét évekkel ezelőtt egy nagyon érdekes és mondhatni, nem szokványos szakmában kezdte kibontakoztatni. Régészeti rajzoló a foglalkozása, ami nagy vonalakban annyit jelent, hogy az ő dolga a feltárt leleteket megfelelő méretarányban és minőségben megrajzolni, hogy azok publikálásra alkalmassá váljanak. És hogy egy régészeti rajzolóból hogyan lesz festőművész? A véletlen folytán, egy felkérésnek köszönhetően. Ezzel a felkéréssel kapott kedvet a festéshez, s mint a szép munkáknak általában, az ő festményeinek is gyorsan híre ment. Pedig mindent, amit ma erről a szakmáról tud és mindent, amit képes megvalósítani üveglapra, tükörre, azt önerőből, a saját tapasztalataiból, olykor hibáiból tanulta meg.
Kedvenc ábrázolási formái: a népi motívumok, a régészetből merített szimbólumok és a fantázia világa. A színek, amelyek az ő képeiben nem kirívóak, hanem melengetően egymásba simulóak, próbálkozás, kísérletezés, egymáshoz viszonyítgatás munkája, hogy a végeredmény minden vonása harmonizáljon egymással. Nagy gondosságot és előtervezést igényel a munkája, hiszen, mint mondja, a felhasznált anyag nem ad módot az utólagos javításra. Mélypontjaiban, bizonytalanságaiban a férje a megfelelő támasza. Nem csak ötletekkel, véleményekkel van segítségére, hanem a faliképek keretei is az ő keze munkáját dicsérik. Így ketten, egymást kiegészítve képesek ezeket a törékeny, finom alkotásokat az érdeklődők elé tárni. Például egy kiállítás keretein belül. A közelmúltban Zalaegerszeg egyik kávézójának falain csodálhatták meg a látogatók a művész képeit. Edit egy-egy kiállítás alkalmával lelkileg gazdagabban tér haza, hiszen a kapott visszajelzések inspirálják a további munkáiban. Sokszor pedig olyan hasznosítható ötleteket kap, amelyek szintén besegítenek egy későbbi kép megalkotásakor.
A régészet, a festés és a hétköznapi teendők mellett mi fér még bele az idejébe? Mindenképpen az újítások, a hasonló művészeti ágak kipróbálása. A fa és a kavics festésével is próbálkozik. Kacérkodik a tűzzománc művészettel, a vászonra festéssel, a tiffany lámpákkal és a történetírással, amit saját grafikáival szeretne illusztrálni. A teljes kikapcsolódást pedig az olvasás és a zenehallgatás garantálja számára.

Ám bármerre is sodorja a nyughatatlan alkotni vágyás, az üvegfestészethez sosem lesz hűtlen. A megrendelések, elismerések, kiállítások mind-mind bizonyítékai annak, hogy Ambrus Edit tehetsége mellett nem lehet elmenni. Elnézve a színes élettel megtöltött képeit, – amelyeket olyan varázslatossá tesznek a vékony vonalak, az üveg által áttetsző tiszta színek – valóban jó elmerengeni a látványukban. Igen, tényleg egy lelki és szellemi utazást élhetünk meg a képeit nézve, mint ahogy Edit foglalja össze az alkotásai érzésvilágát. Utazzunk hát örömmel ebben a légies térben és hagyjuk elvarázsolni magunkat az alkotó melegséget sugárzó festményeivel. Jó andalgást kívánok hozzájuk!