Kisebbségi értetlenség

Mint már egy előző írásomban megfogalmaztam, én a közlekedésben résztvevők azon kisebbségébe tartozom, aki igyekszik betartani a KRESZ előírásait, és nem írom át soha ilyen-olyan aktuális ok mihamarabbi megvalósításának céljából.
Napok óta közlekedési lázban ég az ország. Megemelt büntetési tételek, új pontrendszer, és még az ég tudja mit találtak ki. Szükséges ez, kérdezem én a megrögzött szabálybetartó. Kérdezem, mert szerintem az eddigi szabályaink sem rosszak, a büntetési tételek (melyeket nem ismerek) talán elfogadhatóak, és igazodnak a mai magyar bérekhez, az igaz, hogy lehet finomítani mindig, valamit. Tehát nem az lenne az elsődleges cél az új rendőrimidzs helyett, hogy betartassák a jelenlegi szabályokat, azokat ugye, amelyeket jelenleg nem igazán tudnak!?! Miért gondolják, hogy egy az íróasztalához görcsösen ragaszkodó személy, vagy csoport (nem tudni) feleslegesen kreált „munkája” jó útra téríti a szabálytalankodókat?
Avatottak azt rebesgetik, hogy keleti szomszédunknál, Romániában minden rendőrautóban sebességmérő működik. Ez itthon miért nem lehetséges? Egy ilyen műszer + autó a jelen helyzetben hány nap alatt hozza vissza az árát?
Én a honi közlekedés napi résztvevőjeként azt gondolom, hogy maximum egy hónap, mert ugye erre a feladatra jó egy alap esztergomi négykerekű is. Ja, hogy nem tud a szerv állománya az esti Hungária kőrúton gyorsulgatni vele, mint a Mlada Boleslavban gyártott erőgépekkel? Sebaj uraim, csak szerényen és hatékonyan! Sógorság, komaság kizárva. Tudom ebben az országban ez a legkeményebb feladat, de csak következetességgel lehet megtenni az első jelentős lépést!
A parkolási rend a másik vesszőparipám. Olyan, hogy megállni és várakozni tilos tábla néhány utcában csak dekoráció. Nem jobb a helyzet a hiperszuperek előtti parkolókban sem, ahol a kényelmes magyar hova áll le elsőnek (megjegyzem üres parkolóban)? Természetesen a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyre. Sőt a legújabb, hogy a buszok a személykocsik parkolójába állnak be.
Megszólítottam a pocakos ötvenes sofőrt, hát mondott az mindent, de a lényeg az volt, hogy Ő siet, és csak nem képzelem, hogy kb. ötven métert fog gyalogolni, amikor üres a parkoló.
Ezen a mentalitáson el lehet gondolkozni. Az ilyen, a maga igazát bizonygató, a több évtizedes kamionos múlttal előhozakodó arrogáns figuráknak hozhatnak akár mennyi szabályt, úgy sem tartják be!
Folytathatnám a felsorolásomat például azokkal, akiknél az irányjelző és a világítás bajuszkapcsolója csak egy szükségtelen semmiség, és a féklámpájuk is csak azért világít, mert párhuzamosan működik a pedál lenyomásával… és akkor a biztonsági övről és a vezetés közbeni telefonálgatásokról még nem is beszéltem.
Ismétlem magam, de megkérdezem. Tudott a Tisztelt Szerv valami eredményt elérni ez ügyben? … mert én úgy látom nem.
Itt kanyarodnék vissza a pontrendszerhez, melyhez ezen szabályok következetes betartatása esetén felesleges hozzányúlni. Sokszor egy pont és máris ott a határérték. Jöhet a tanfolyam, majd a vizsga, melynek a letételét lehetne maximálni. Ha valaki mondjuk négyszer már vizsgázott az ötödikre már ne kelljen elmennie, hanem tiltsák ki a közlekedés résztvevőinek táborából!
Drasztikus? Miért, ami most van az normális? Jó, hogy javarészt tízen-huszonéves gyerekek buliból spontán gyorsulási kupákat kreálnak az utakon? Egyáltalán jó az, hogy rutintalan vezetőként több száz lóerős autók kormánya mögött „villoghatnak” a haverok előtt, miközben megeshet, hogy csak a gázpedál harapását ismerik, de a fék hatékonyságát nem! Jó az, hogy egyes jófejek a járműosztályozókban a legváratlanabb pillanatokban vágnak be elénk, csak azért mert így nem kellett kivárni a sort.
…és akkor a motorosokról még nem is beszéltem!
Megkérdezném a tisztelt Szervet, hogy nem gondolják azt, hogy egyfajta alabimunkát végeznek akkor, amikor éveken keresztül ugyan ott trafipaxolnak, és csak az nem számít rájuk, aki teljesen ismeretlen a környéken!?! Nem gondolják, hogy az nem munka, hogy egy láthatóan teljesen új autó papírjait öt percig vizsgálgatják különös tekintettel az érvényességi dátumokra és a kiegészítő felszerelésre? Ehelyett miért nem a szabálytalankodókat kutatják? Jelentést kell írni, az a baj? Amennyiben ez, akkor tisztelettel megkérdezném, hány fegyver volt a homlokához szegezve, amikor kényszerűségből be kellett lépni a rendőrséghez? Egy sem? Tehát önként ment. Akkor nem értem.
Nincsenek megfizetve? Belépésnél rábólintott, hogy „igen akarom” akkor mi a gond? Ki tiltja meg neki, hogy hivatást váltson?
Visszakanyarodva az induló gondolatomhoz, valóban úgy gondolom, hogy nincs itt szükség jelentős átdolgozásra, és szigorításra. Aki vétett fizessen, és ne tudjon kibújni a büntetés terhe alól!
…és ha ez egyszer sikerülne, talán a mostani kisebbség többséggé duzzadna, és kérem, az lenne ám a világraszóló siker!