Kubai örömök – életelixír

Cukornád- és kávéültetvények között kanyargó utak, termékeny síkság, állandó napsütés, szemet rabul ejtő szépségek. Ki ne szeretne ott lenni, az örök élet fehér homokos tengerpartján? S ki ne álmodott volna már az örök életről, a sosem múló fiatalságról és a szex habzsolásáról? Titkon minden ember erre vágyik, s valamiféle rejtélyes receptre gondol.

Nos a kubaiak tudják, mi a hosszú élet titka. Nem pazarolják el az időt stresszre, depresszióra és a féktelen evésre – élnek, amíg csak lehet, és úgy élnek, ahogy jól esik nekik, egy szóval szeretik az életet, mert olyanná teszik, melyet szeretni lehet. Az azúrkék tengerparton ehhez minden adott – a zamatos kávé, a szivar és a szex megfelelő kombinációja keveredik. Szerintük ez a három dolog a halhatatlanság titka. Bár azt is vallják, hogy egy pohár rumnál, csak kettő jobb, de az alkohollal azért óvatosabban bánnak. De annál inkább fontos a zene imádatuk. Úgy vélik – joggal – hogy Kuba legfontosabb "természeti kincse" a zenéje. A son, a habanera, a rumba és az ezekből létrejött modern cha-cha-cha, mambo és a salsa mind olyan ritmusok, melyek perzselőn körül ölelik, s feledve minden bút, elringatják az embert. A ritmus a vérükben van, s kicsi és nagy, öreg vagy fiatal: táncolnak!

Dr. Nancy Nepomuceno végezett egy kutatássorozatot, melyben ötvennégy száz év feletti kubait kérdeztek meg arról, mi is pontosan az életelixír. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek hatvan százalékának már a felmenője is száz évnél hosszabb időt élt meg. A titok nyitja pedig, nem az önmegtartóztatásban rejlik, hanem sokkal inkább a fent említett tényezőkben és persze az egészséges életvitelükben. A kutatást vezető orvosnő elmondása szerint, a szellemileg friss aggastyánok ritkán fogyasztottak alkoholt, akkor is csak Bacardit, viszont nagy mennyiségben hódoltak a kávé, a szivar és a szex kínálta örömöknek. Kubában az átlagéletkor hetvenhat év, 11,2 millió lakosából közel háromezer ember éri meg az egy évszázadot évente. Annak ellenére is, hogy vannak itt azért kellemetlen tények is. Kuba a Karib-térség legnépesebb állama, államformája: de facto kommunista pártállam, de iure – a hatályos kubai alkotmány szerint – "független és szuverén szocialista munkásállam, egységes és demokratikus köztársaság formájában megszervezve". Itt zubog a kommunizmus utolsó forrása, általánosak a mindennapi megélhetési gondok. Elgondolkodtató! Akár lehet ez ok-okozati tényező is? Fogalmam sincs. Erről nem szólt a kutatás.

Mindenestre mindezek ellenére az élet minden területén egészséges az életvitelük, az állandó fizikai munka mellett rendszeresen élnek szexuális életet, idős korukban is –ugyebár ehhez nem kell pénz. Rendszeresen fogyasztanak halat, tojást, tejet, csak fehérhúst, zöldségeket, melyeket megtermelnek, a túlzott "zabálást" nem ismerik, nincs is rá módjuk, s mellőzik a sok só használatát. A csodarecept azonban itt nem merül ki, mindezeket még kiegészíti, hogy nagy gondot fordítanak a korosodó társadalom ellátására is. Fejlett egészségügyi rendszerével, szenior klubjaival, oktatási rendszerével nem véletlenül vált Kuba az egészséges öregedés minta-országává. S itt már meg is torpanok, mert bizony ez nálunk nem dicsekedhet óriási eredményekkel. Sajnos! Talán ennek is sarkallnia kellene bennünket egészségünk megőrzésére. Így az elixír többi összetevőjét előszeretettel ajánlom mindenkinek megfontolásra!

Egy kellemes este, egy korty Bacardi, egy zamatos kávé, egy jobb fajta Partagas szivar, ölelkezés a kedvessel, s nem túl nagy vacsi. S életünk meghosszabbodhat! Talán így nem leszünk betegek, s nem szorulunk a társadalom gondoskodására, már ha élünk 100 évig. Kétlem! De ha mégis, akkor táncra perdülünk.