Martin Luther King – Van egy álmom

Martin Luther King 1929. január 15-én látta meg a napvilágot Michael King néven. Apja baptista lelkész volt, az ő hatására választotta a lelkészi hivatást. Nagyon tehetséges tanuló volt: 1948-ban diplomát szerzett szociológiából, 1955-ben pedig ledoktorált, mint a protestáns egyház doktora.
1953-ban megnősült, feleségének Coretta Scottot választotta, akitől négy gyermeke született.
Lelkészi munkáját 1954-ben kezdte meg Montgomery városában (Alabama állam).
Az 1955-ös év volt életének egyik legfontosabb éve. Először is ledoktorált, majd figyelme a négerekkel való rossz bánásmód felé fordult. Felkeltette érdeklődését a négerek rossz társadalmi és jogi helyzete, és egy fekete aktivistákból álló mozgalom élére állt. Ez a mozgalom egy év alatt elérte, hogy Alabama államban visszavonták a szegregációs törvényeket. Ezen felbuzdulva létrehozta a Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját, amelynek ő lett a vezetője. Az alkotmányra hivatkozva ekkor kezdte meg harcát a faji megkülönböztetés felszámolásáért.
A faji megkülönböztetésen kívül küzdött az erőszakmentességért is. Erre utal egyik beszédében is: „Istent nem csupán a feketék, a barnák vagy a sárgák szabadsága érdekli. Istent az egész emberiség szabadsága érdekli és egy olyan társadalom megteremtése, amelyben minden ember testvérként él együtt.”
1960 és 1965 között érte el legnagyobb sikereit: több mint 200 szónoklatot tartott, kapcsolatba került John F. Kennedyvel és kapcsolatba léphetett példaképeivel: Mahatma Gandhival, Howard Thurmannal és Bayard Rusdin aktivistával.
1963-ban részt vett, mint szervező, és mint szónok a Washingtoni Menetelés a munkáért és szabadságért című felvonuláson. Itt hangzott el Van egy álmom című beszéde, amelynek segítségével belépett a történelem nagy szónokainak sorába. Beszéde és a felvonulás hatására polgárjogi mozgalom alakult, amelynek tevékenysége elérte az 1964-es Polgárjogi Törvény , ill. az 1965-ös Választójogi Törvény elfogadását.
1964-ben elnyerte a Nobel-békedíjat – ő a legfiatalabb (mindössze 35 éves), aki elnyerte ezt az elismerést.
1968 áprilisában Memphisbe utazott egy sztrájk támogatására. Itt érte őt a halál. Egy James Earl Ray nevű férfi moteljának verandáján agyonlőtte . A tettest hetekkel később fogták el Londonban, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Martin Luther King halála után (április 7.) faji zavargások kezdődtek, amelyek során 46 ember életét vesztette.
Martin Luther King, mint polgárjogi harcos, baptista szerzetes, és mint szónok örökre beleírta magát a történelembe. Posztumusz kitüntették a Szabadság Elnöki Érdeméremmel és a Kongresszusi Aranymedállal. Az amerikaiak szemében ő Jézus Krisztus után a második legnagyobb hős . 1986 óta pedig az Amerikai Egyesült Államok minden januárjának 3. hétfője Martin Luther King Emléknappá lett nyilvánítva.

Az amerikai polgárháború végén úgy gondolták megoldódott a rabszolgaság és a négerkérdés problematikája. Észak igazságos ügye győzedelmeskedett: a rabszolgatartókat leverték és nekik szabadon kellett bocsátaniuk rabszolgáikat.
A négerekkel szemben táplált érzéseik azonban aligha változtak meg. Eltűnt a rabszolgaság intézménye, de megmaradt a négerkérdés. A kormány próbált törvényekkel a felszabadult négerek helyzetén javítani, de ezek a törvények főleg papíron maradtak. A négerek sorsa sajnos nem lett jobb (Ku Klux Klán tevékenysége, Jim Crow törvények, szegregációs törvények stb.) és majd száz évig ugyanúgy lekezelték őket, mint a rabszolgaság idején.
Ebben az időszakban Martin Luther King és a különböző polgárjogi mozgalmak fénysugarat adtak az afro-amerikaiak millióinak, megmutatva, hogy vár rájuk egy jobb és igazságosabb jövő. Ez a jövő el is érkezett a 21. század folyamán: 2009. novemberében az Egyesült Államok 44. elnöke Barack Obama, egy afro-amerikai lett.

Van egy álmom című beszéd retorika elemzése

Esemény, amelyen elhangzott
1963. augusztus 28-án az Egyesült Államok fővárosában sor került egy nagyszabású rendezvényre, amelynek címe Washingtoni Menetelés a munkáért és szabadságért. A menetelés céljai között szerepelt az elkülönítés felszámolása az iskolákban, a munkahelyi faji diszkrimináció törvényi betiltása, a polgárjogi aktivisták védelme a rendőri erőszakkal szemben, hatékony polgári törvények megalkotása és a minimálbér meghatározása.
A rendezvényt Martin Luther King példaképe és barátja, Bayard Rusdin szervezte meg. Ebben King is segítségére volt.
A Lincoln-emlékmű előtt több mint 250. 000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassák milyen célokat tűzött ki maga elé a rendezvény. A rendezvény során hangzott el Martin Luther King Van egy álmom című beszéde.

A beszéd témája
A beszéd a faji egyenlőséget hirdeti az élet minden területén. Továbbá egy utópisztikus jövőről szól, amelyben a demokrácia érvényesül, ahol a feketék és a fehérek testvérekké válnak; valamint az embereket nem a bőrük színe szerint, hanem teljesítményük alapján ítélik meg.

A beszéd műfaja
A Van egy álmom című beszéd véleményem szerint kevert műfajú szónoki beszéd. Egyúttal politikai- és társadalmi beszéd is.
Politikai, mert bemutatja a jelen helyzetet és egy nép (ez esetben faj) nevében szólal meg. A politikai beszéden belül az előremutató – aktivizáló beszéd típusába sorolnám (bemutatja az adott helyzetet, lényege a jövő idő, kijelöli a megteendő utat és ennek módozatait és lehetőségeit is taglalja). Társadalmi, azon belül is tömegszervezeti előadás, mert tömör, egyszerű és célratörő beszéd és egy rendezvényre készítették.

A beszéd stílusa
Stílusa egyszerű, tömör, szemléletes (a hallgató szinte megelevenedni érzi a cselekményt, a helyszínt, a szebb jövőt) és képszerű. A nemzet nyelvén, irodalmi köznyelven íródott, ebből következik, hogy nincsenek benne tájnyelvi kifejezések és idegen szavak.
A szónok mellőzi a „terminus technicusok” alkalmazását (beszéde az egyszerű néphez szól), de szívesen alkalmaz idézeteket és körmondatokat a beszédben. A beszéden érezhető az eufemizmusra való törekvés – a szónok szóhasználata változatos, szereti a szép hasonlatokat és a szép példázatokat.
A beszéd terjedelme és időtartama nem hosszú, mivel a szónok jól tudja, hogy a hallgatóság figyelmét 20 percben lehet a leginkább megtartani. És a beszéd, a maga 16 percével megfelel ennek a követelménynek.

A beszéd szerkezeti felépítése

Bevezetés
 Cím: angolul I have a dream – 4 szóból áll, magyarul Van egy álmom – 3 szó
Teljesen világos, figyelemfelkeltő címről van szó, amely kiválóan érzékelteti az előadás mondanivalóját és eszmei tartalmát. Ezen kívül jelen- és jövő időre utaló a cím.
 Beszéd indítása: Nem indítja beszédét idézettel, ahogy ez másoknál szokás, helyette egy olyan eseménnyel indít, ami a feketék számára létfontosságú volt. Ez az esemény az Emancipációs Nyilatkozat kiadása volt, amelyet Abraham Lincoln fogadott el 1863. január 1-jén. Ez az esemény felszabadította az Amerikai Egyesült Államok területén élő összes rabszolgát. Azért is utalt beszédében erre az eseményre, mert 1963-ban pont a 100. évfordulója volt a rabszolga-felszabadító nyilatkozatnak – így emlékezvén meg a jeles eseményről, amely: „a reménység messzire ellátszó jelzőfényét villantotta fel olyan néger rabszolgák milliói számára, akiket már elsorvasztott a reménytelenség.”
Mivel a beszéd első perceiben szokott eldőlni, hogy a hallgatóság végigkíséri-e a beszédet, King ennek az eseménynek a segítségével kívánja felhívni a tömeg figyelmét – ezzel megszerzi a fekete hallgatóság rokonszenvét.
 A beszéd bevezető részében még kiemeli a rendezvény fontosságát, azzal, hogy párhuzamba állítja Lincoln Emancipációs Nyilatkozatával. Szerinte ez az esemény legalább olyan jelentőségű, mint a száz évvel ezelőtti esemény volt.

Tárgyalás
 Átvezető rész: ez képezi a bevezetés és tárgyalás közti átmenetet. Benne elmondja, hogy a rabszolga-felszabadító törvény elfogadása sajnos nem hozta el a remélt eredményt, mert „a négerek ma sem szabadok […] a négerek életét még mindig béklyóba verik a faji megkülönböztetés bilincsei és láncai […] a négerek a szegénység magányos szigetén élnek, miközben körbeveszi őket a jólét óceánja […] a négerek az amerikai társadalom homályos zugaiban sorvadoznak, és számkivetettként élnek saját országukban.”
 Téma kifejtése – érvek – szempontok:
 A felvonulás tényleges célja, hogy benyújtsa a számlát a kormánynak: „Voltaképpen azért jöttünk hazánk fővárosába, hogy beváltsunk egy csekket.”
 Az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat szerint minden embert megillet az élet, a szabadság és a boldogság. Most pedig elérkezett az a pillanat, amikor a négerek is bekerülhetnek ezek közé a kiváltságos emberek közé: „Köztársaságunk megteremtői az Alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat nagyszerű szavainak az írásával aláírtak egy kötelezvényt, melynek örököse lett minden amerikai. Ez a kötelezvény arra tett ígéretet, hogy minden ember biztosítékot kap az életéhet, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való elidegeníthetetlen jogára. Mára kiderült, hogy a színes bőrű polgárait illetően Amerika nem tesz eleget a kötelezvénynek.[…] Eljöttünk hát, hogy beváltsuk ezt a csekket.”
 Nincs igazság az országban, de hinni kell abban, hogy minden jóra fordul: „Amerika nem tartja tisztességben szent kötelességét, hamis csekkel fizetett néger népének; olyan csekkel, amely „elégtelen fedezet” megjelöléssel érkezett vissza. Mi azonban nem akarjuk elhinni, hogy az igazság bankja csődbe ment. Nem akarunk elhinni, hogy azokban a hatalmas páncéltermekben, melyekben a nemzet lehetőségeit őrzik nincs elegendő fedezet.”
 Itt a demokrácia megvalósulásának az ideje: „Most jött el az ideje, hogy valóra váltsák a demokrácia ígéreteit.”
 Leírja, hogy milyennek képzeli el a demokráciát: „Most jött el az ideje, hogy a faji megkülönböztetés sötét és kietlen völgyéből kijussunk a faji igazságosság napsütötte útjára. Most jött el az ideje, hogy Isten minden gyermeke előtt kinyissák a lehetőségek kapuját. Most jött el az ideje, hogy eljuttassuk nemzetünket a faji igazságtalanság futóhomokjáról a testvériség kemény kősziklájára.”
 Az országnak végre figyelembe kéne vennie a feketéket is, és meg kéne oldania a sürgető négerkérdést: „Végzetes lenne a nemzet számára, ha nem venne tudomást a pillanat sürgetéséről, ha alábecsülné a négerek elszántságát. A négerek törvényes rosszkedvének e tikkasztó nyara nem múlik el addig, míg el nem jön a szabadág és az egyenlőség éltető ősze. […] Sem nyugalom, sem békesség nem lesz addig Amerikában, amíg a négerek polgárjogát nem ismerik el.”
 Ha ezt nem teszik, akkor: „A lázadás forgószele mindaddig alapjaiban rázkódtatja meg országunkat, míg fel nem kél az igazság fényes napja.”
 1963 a kezdete valami újnak: „Ezerkilencszázhatvanhárom nem a vég, hanem a kezdet.”

Ezt követően az összegyűlt néphez szól:
 Küzdeni kel a jogok eléréséért, de békés módon, méltóságteljesen: „Miközben jogos helyünk eléréséért küzdünk, nem eshetünk az igazságtalan cselekedetek bűnébe. Nekünk mindig a méltóság és a fegyelem magaslatain kell megvívnunk harcainkat. Nem engedhetjük meg, hogy építő tiltakozásunk fizikai erőszakká silányuljon. Újra és újra fel kell emelkednünk abba a fenséges magasságba, ahol a testi erőre lelki erővel tudunk válaszolni.”
 Nem minden fehér ember rossz. Ha olyan fehér emberrel találkozunk, aki hasonlóan gondolkodik, mint mi, akkor össze kell vele fognunk, mert egyedül nem győzhetünk: „A négerek közösségében tapasztalható újfajta harci szellem nem vezethet minden fehérrel szembeni bizalmatlansághoz, mert fehér testvéreink közül sokan – ahogy mai, itteni jelenlétünk is bizonyítja – tudatára ébredtek, hogy sorsuk össze van kapcsolva a mi sorsunkkal, és szabadságuk kibogozhatatlanul össze van kötve a mi szabadságunkkal. Egyedül nem mehetünk.”
 Mindig a jövő felé kell tekinteni, nem szabad a múlton rágódni: „És mivel megyünk, meg kell fogadnunk, hogy előre fogunk haladni. Nem fordulhatunk hátra.”
 Beszédében felteszi azt a kérdést, hogy mikor lesznek végre elégedettek a feketék. A válasz: „Addig nem lehetünk elégedettek, amíg a rendőri kegyetlenség kimondhatatlan rémtetteinek négerek az áldozatai. Addig nem lehetünk elégedettek, míg fárasztó utazásoktól elnehezül testünk nem pihenhet meg az utak mentén álló motelekben és a városok szállodáiban. Addig nem lehetünk elégedettek, míg a négerek mozgása alapvetően egy kisebb gettóból egy nagyobb gettóba költözésbe merül ki. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg egy Mississipi-ben lakó néger nem szavazhat, és amíg egy New York-i éger azt hiszi, hogy neki nincs miért voksolnia. Nem, nem vagyunk elégedettek, és nem is leszünk azok egészen addig, amíg az igazság úgy nem zúdul alá, mint a vizek, s a jogosság, mint a hatalmas áradat.”
 Sok példát említ arra, hogy a feketéket mennyire szegregálják: nem szavazhatnak, nem szállhatnak meg útszéli motelekben és városi szállodákban, nem költözhetnek a városban a gettón kívülre, sokan börtönben ülnek, sokukat hatósági atrocitások érik stb.
 Kimondja, hogy nem szabad kétségbeesni, hanem hinni kell a változás eljövetelében: „ez a helyzet valamiképp meg tud és meg fog változni. Ne merüljünk el a kétségbeesés tengerébe.”
 Kitérés, amellyel az a célja, hogy jobban felkeltse a közönség figyelmét (okai: következik a központi gondolat, tudatja a néppel, hogy tudtában van helyzetükkel): „Nem feledkezem meg róla, hogy vannak köztetek, akiket nagy próbatételek és szenvedések küldtek ma ide. Vannak, akik szűk börtöncellából érkeztek. Vannak, akik olyan vidékekről jöttek, ahol szabadságvágyukat vad üldöztetés és rendőri kegyetlenség fojtja el. Ti vagytok a szenvedő teremtés kipróbált katonái.”
 Majd következik a beszéd tételmondata – központi gondolata, csúcspotja: „Van egy álmom.” Ez a szókapcsolat kilencszer ismétlődik meg a szövegben (kétszer nyomatékosításképpen): „Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomban.
Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásban áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak, minden ember egyenlőnek van teremtve.”
Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgaság fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.
Van egy álmom: hogy egy napon még Mississipi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság a jog oázisává fog változni.
Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.
Van egy álmom.
Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy a fekete kisfiúk és a fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.
Van egy álmom.
Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hely és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz, és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember!

Befejezés
 Átmenet és összefoglalás összekapcsolódása: „Ez a mi reménységünk. Ezzel a hittel térek vissza délre. Ezzel a hittel képesek leszünk kifaragni a kétségbeesés hegyéből a reménység kövét, ezzel a hittel gyönyörű szimfóniává változtatjuk fülsértően hamis hangját. Ezzel a hittel és abban a tudatban, hogy egy napon szabadok leszünk, tudunk majd együtt dolgozni, együtt imádkozni, együtt harcolni, együtt börtönbe vonulni, együtt kiállni a szabadság mellett. Ez lesz az a nap, amikor Isten valamennyi gyermeke együtt új tartalommal énekelheti: Hazám, én rólad, a szabadság édes országáról énekelek. Ország, ahol atyáink haltak, a zarándokok büszkesége, minden hegyoldalról zengjen a szabadság!”
Itt található az első idézet a Bibliából.
 Utolsó felhívás (a végére azt szeretné, ha az emberek is szeretnék elérni a szabadságot) – érzelmekkel teli, lüktető, reménykeltő mondatok: „Márpedig Amerika csak akkor lehet nagy nemzet, ha ez igazzá válik. Zengjen hát a szabadság New Hampshire csodás dombtetőiről. Zengjen a szabadság New York fenséges hegyeiről! Zengjen a szabadság a pennysylvaniai Allegheny csúcsairól!
Zengjen a szabadság Colorado hófedte Sziklás-hegyeiről!
Zengjen a szabadság Kalifornia kerekded hegyoldalairól!
De nem csak róluk: zengjen a szabadság Georgia Kőhegyéről is!
Zengjen a szabadság Tennessee Őrhegyéről!
Zengjen a szabadság Mississipi minden dombjáról és halmocskájáról!
Minden hegyoldalról a szabadság zengjen!”
 A végére ismét az utópisztikus jövőről szól: „Ha a szabadság zenghet, ha engedjük, hogy a szabadság zengjen minden faluból és falucskából, minden államból és minden városból, akkor közelebb hozhatjuk ezt a napot, melyen Isten minden gyermeke feketék és fehérek, zsidók és pogányok, protestánsok és katolikusok kézen foghatják egymást”
 A befejezést és egyben a szónoklatot egy régi néger rituáléval zárja: „Végre szabadok! Végre szabadok! Hála a Magasságos Istennek, végre szabadok vagyunk!”

Általánosságok a beszédről
 A beszéd előrehaladó felépítettségű, vagyis a feszültség íve folyamatosan felfelé halad.
 Szó szerinti ismétlések alig vannak benne (tételmondat, zengjen, szabadság), inkább a téma tér vissza újra és újra – eljön a jobb jövő, vége lesz a zsarnokságnak.
 A szónoklat egyszerre hat az érzelmekre és az értelemre.
 A szónoklat inkább szubjektív, mint objektív. Szubjektív, mert ő is egy a feketék közül, akiknek rossz a sorsa – ő is megéli sajátos elnyomott helyzetüket, ő is reméli a jobb jövőt.
 Nincs túlzsúfolva idézetekkel. Két idézet található benne, egyik a Bibliából való, a másik meg egy ősi néger rituálé pár sora.
 Sok benne a szép hasonlat: „úgy érkezett, mint boldog virradat”, „az igazság úgy nem zúdul alá, mint a vizek”, „s a jogosság, mint a hatalmas áradat”.
 Sok benne a szép jelzős szerkezet: „szegénység magányos szigetén”,” faji megkülönböztetés bilincsei és láncai”, „fokozatos fejlődés nyugtató gyógyszerére”, „faji megkülönböztetés sötét és kietlen völgyéből”, „szabadág és az egyenlőség éltető ősze” stb.
 A tömeg feszülten, csöndben hallgatta a beszédet.

Luther King szónoki képességeiről
Martin Luther King kiváló szónok volt, aki maga is hitt mondandójában. Hitt az elérendő célok megvalósításában, hitte, hogy a jövő nemzedékére jobb jövő vár. Hitet adott beszédeivel hallgatóságának és elindította a fiatal generációt a jó út ösvényén. Tragikus halála után számos más vezető vette át vezető szerepét pl. Malcolm X.

A beszéd hatása
Martin Luther King a beszéd segítségével belépett a történelem nagy szónokainak sorába. Beszéde és a felvonulás hatására polgárjogi mozgalom alakult, amelynek tevékenysége elérte az 1964-es Polgárjogi Törvény, ill. az 1965-ös Választójogi Törvény elfogadását.