A fenti kérdésre a válasz: A fene tudja! Na, de ki az a Fene? Hát, igen… A Fene talán a média, amely most szinte ostromol bennünket a szépség jelentőségére vagy éppen jelentéktelenségére. A „Meztelenül is szép vagyok” angol, illetve az ezt lekoppintó „Szeretem a testem” című magyar sorozat mégis elgondolkodtató, önkritikára és önvizsgálatra késztető.
El kell tehát gondolkodnom és nőtársaimnak is, hogy valóban a súlyunk határozza meg a szépségünket?
Valóban a média által sulykolt csontsovány média sztárocskák és új sütetű celebek a követendő példák számunkra?
Hát nem!
De ki vagyok én, hogy mások szépségéről beszéljek? Először a magamét kellene tisztáznom.
Mi is a szépség, hát én szép vagyok? Szóval …….szóval…………szóval. Ennyi….
Még én sem tudom. Csak arra emlékszem, hogy gyerekkoromban utáltam magam és csak vártam, csak vártam. Vártam a szépségre, a megszépülésre, a béka csókjára, hogy attól gyönyörű hercegnő leszek. (Lehet, hogy itt rontottam el?)
Furcsa, de ezek a önutálattal teli gyerekkori gondolataim a ….. éves (a fenébe kifogyott a tinta!) osztálytalálkozómon alkalmával jöttek újra elő. Mikor körülnéztem megállapítottam, hogy mindenki gyönyörű és továbbra is csak irigyeltem őket, mint akkoriban. Szóval, ott mondtam el a többieknek, hogy én évekig csak vártam, hogy szép leszek. De nem lettem. Nem volt mit tenni, más utat kellett keresnem az önképem kialakítására, az ön-fejlesztésre, az önértékelésem javítására.
Szerencsére jött Soma Mama Gésa, aki leírta, hogy fiatalkorában kb. 8o testi hibát vett számba a testén. Szerencsére nekem ennyi nem volt. Kb. 6o körül volt és én ettől nagyon, de nagyon boldog lettem. És elindultam a saját utamon…
Hogy mégis mi történhetett, hogy ….. éves koromban (a fenébe, ezek a mai tinták!) elmentem egy híres festőművészhez és kértem, hogy fessen le mezítelenül. Elmondtam, hogy hiába várok, ennél már nem leszek szebb. Ezt a pillanatot viszont megszeretném örökíttetni. Képzelhetik, hogy meglepődött. Annyira, hogy lefestett. Hát így lettem én PUCÉR SZÉPSÉG és modell.
Hát mi is a szépség?
Ezt még a mai napig sem tudom, pedig a korom már jóval meghaladja a veszélyes testtömeg indexemet. Csak találgatni tudok…
Talán a párom szemében mai napig megcsillanó vágy?
Talán a „hivatásos életművész és szexbomba” gimnazista lányom szemtelen irigykedő tekintete?
Talán a határozottságom, a bátorságom, ahogy ezt a kérdés mostanság kezelem?
Talán…
Ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie! Ugye?
16 hozzászólás
Szia Léna!
Már rég vártam arra, hogy olvassalak! Örülök, hogy újra írtál, még ha cikket is!…Jókat nevetgéltem itt olvasása közben, s én is feltettem magamnak a kérdést vajon én szép vagyok???…Már beugrott a válasz: Az oroszlán számára, mint étek!!!…:):):)
Ölellek és köszi a mosolyt!
Lyza
Megtisztelsz, hogy olvastál!
Ezt a témát még folytatni fogom….akár más formában is!
Kedves Léna!
A címben feltett kérdére a válaszom, annak ellenére, hogy soha nem láttalak, IGEN.
Amit pedig írtál, az ismét nagyon tetszett, pedig nem "szép", hanem vidám, kedves, olvasmányos, irónikus, szóval várom a téma folytatását.
Zagyvapart.
Stia!
Nagyon jó hangulatom lett az írásod olvasását követően.Elgondolkodtam milyen is vagyok én?Aztán meg azon gondolkodtam milyen voltam régen-régen?Szóval jót játszottam.Köszönöm a hangulatot.Jó az írásod!
Szeretettel üdv:hova
Nagyon klassz, hogy egy tv műsor kapcsán ilyen eredeti gondolatokat vetettél papírral ill. monitorra. Azt hiszem, sok nőtárs elgondolkodik majd. Én is.
Üdv,
Poppy
Jó kis műsor, én is szoktam nézni, csak az a furcsa, hogy Angliában minden nő homokóra alkatú, ami, mint tudjuk "a legkívánatosabb sziluett". 🙂
Várom a folytatást.
Üdv.: Hópihe!
Szépség megmozgatja a női lelkeket.Képes voltam én is sok hibát felfedezni magamon.Azóta pedig azt hiszem ajaj,romlott a helyzet:-)).Tükör,fésülködés septében aztán indul a nap.
Az írásod remek!
Szeretettel:Selanne
Hát Csajok!
…és persze Zagyvapart!
Most boldoggá tettetek. És mikor SZÉP EGY NŐ??? Ha, boldog!
Köszönöm, hogy szép lehettem újra!
Folyt.köv.
L
Kedves Lénabuci!
(Már a neved is utal humorodra!)
A cikked igen csak jó és persze humoros.:):):)
Örömmel olvastam…
Üdv: napsugárka
Kedves Lenabuci!
Gratulálok! Fantasztikusan összeszedted a gondolataidat. Jókat nevettem, ugyanakkor elgondolkotam akarva, akaratlanul, magamon is. na de nem részletezem. Köszönöm az élményt!
Batrátsággal Panka!
Kedves Lenabuci!
Jó gondolatot boncolgattál. De mi is a szépség? Kinek – mi, de semmi esetre sem a divatbemutató-csontvázak, akik betegre diétázzák magukat, és csontjaikon a bemutatott ruhán kívül semmi sincs. Végig élveztem humoros összeállításodat, jó perceket szereztél vele nekem is.
Szeretettel: Kata
Kedves Léna!
Már az első mondatod humora megfogott. A fene szó eredeti jelentését már a nyelvészek sem tudják. A jelentése az idők folyamán folyamatosan változott, jelentése a mai magyar köznyelvben „ valami rossz , kellemetlen” szellemlény. A 19. sz.- i mitológiában betegségszellemnek tartották. Amikor az írásodban a médiát nevezted fenének, vagyis a mai kor betegségszellemének, jót mosolyogtam. A későbbiekben sem tűnt el az arcomról a mosoly, bár a téma nagyon komoly amiről írsz, sikerült a humoros oldaláról megközelítened. Gratulálok!
Judit
A fenébe, ez jó kis írás lett:))
Én is a tükör elé álltam nyomban, aztán lemondóan legyintettem. Addig nem is tudok számolni:))
De jó, hogy ezt megírtad:))
elgondolkodtató. remek cikk.
Nagyon jó írás.
Szerintem attól vagyunk szépek, hogy annak tartjuk magunk. És miért is ne tarthatnánk?
Ismerek olyan nőt, aki bőven 100 kiló felett van, és gyönyörű. Folyton mosolyog, vidám, és ezt mások is észreveszik.
Jó, hogy írtál erről!
A saját szépségünk megállapításánál mindenképpen tisztában kell lennünk a saját lelki értékeinkkel, mivel a testi szépség múlandó, de a lelki az örök! Az írás kiváló!
Ezt a(mai, 65 éves) tintámmal bátran leírhatom!
Szeretettel:
Pecás