Mi színházunk

Miért kell mindig megjátszani magunkat!
Csak egyszer lenne mindenki teljesen őszinte saját magával és rájönne minden kérdés válaszára,minden ajtó kulcsát meglelné,sőt még talán megérten azt ami számára érthetetlen.
Ahogy a Heroinista ,hogy miért jó lelkierőt venni, felmelegíteni egy kiskanálban a port, majd a barna folyadékot egy fecskendőbe juttatni. Majd az eltorzult,festetlen világban bolyongó valaminek lenni a semmiben és valóságnak titulálni azt ami cseppet sem valós csak egy álom egy hallucináció!
Vagy az alkoholista,ki még megissza sörét a többi mellet,vagy elfogyaszt még egy nagy rumot majd hazamegy,összeveri a feleségét ki csak aggódott hogy jól van-e férje-ura,majd a fiát,ki ki mert állni anyja mellet, és ezek után másnap fel kell, leül a családi asztalhoz,ránéz a többiekre és megeszi a reggeliét.
Tudjátok hogy miért csinálják?
Nem!ő sem tudja,senki sem tudja!hisz még magával sem őszinte!
Majd mikor jön valaki,az az egy aki kimeri mondani amit valahol mindenki tud és érezz csak nem vallják be,majd mikor jön ő,már neki sem hisznek hiszen a rohanó világban ahol mindenki a maga előrejutásáért küzd nem jellemző hogy valaki igaz legyen!tehát inkább hívják hazugnak és ostromolják megvető,gúnyos jelzőkkel mint hogy bevallják hogy "igen,igaza van!"-Vagy ő is csak átverés és ezzel van mindenki tisztában,lehet ő is csak egy halvány sejtelem egy kérdőjel és ezért nem hisznek neki?hisz ő sem hisz magának!Ez a színház és mi mind színészek vagyunk!Ezért szűnt meg a jó és a rossz közti határ!már nem beszélünk jó tettről vagy rosszról!csak talán helyes,talán helytelenről,mert megoszlanak a vélemények!
Végülis az anya aki elvetteti csemetéjét lehet rossz vagy jó cselekedett,attól függ ki honnan nézi!valahol mégis kell lennie határnak,valahol biztos van valami láthatatlan erő ami súgja hogy ez most rossz vagy jó,esetleg csak mi váltunk süketté!
Süketté váltunk a magunk szavára meg a máséra,nem hallom meg én se azt amit meg kéne hisz csak a magam öröméért élek mit mindannyian!
Végülis a heroinista sem rosszból teszi amit tesz,csak egy pillanatnyi örömöt szerez magának,és mivel a magunk öröméért élünk nem biztos hogy érdekli hogy a társadalom ezt elfogadja megveti vagy nem érti!Az alkoholistának meg nem feltétlen jelent örömet hogy bántalmazta előző este a családját de a szégyen miatt,amiért elvesztette önuralmát inkább semmisként tekint cselekedetér!de mindkettőnek van indoka ,sőt lehet közös az indok!tulajdonképpen egyik esetre se figyelünk már fel mert annyira átlagos és mindennapos hogy már nem foglalkoztatja az embereket,persze az annál inkább hogy képviselőuraink milyen ruhában járnak vagy milyen autóval,hiszen nekünk ez nem adatott meg!ilyenné lettünk mi kicsi kicsinyes bolond emberek!ezzé váltunk!Valahol mindannyian heroinisták,alkoholisták vagyunk!Szégyen amivé tettük magunkat!És ha az a szerencsétlen piára költi az utolsó fillérjeit vegyünk neki kenyeret,azt is megköszöni és nem issza el!de ere már csak kevesen gondolnak,hisz mindenki csak azt látja hogy isznak cigiznek mit a fiatalok,de azt hogy ezt miért teszik nem látja senki,és igazából nem is érdekel senkit hisz mindenkit lefoglalja saját problémája a saját élete,pedig sokkal többre vinné mindenki ha egyszerűen csak egy kicsit foglalkoznánk egymással,az élettel,vagy csak néha gondolnánk arra hogy nem mindig kell átvágni magunkat…mert megszűnik az egyéniségünk mivoltja!…